A nukleáris katasztrófák következményei

A fukushimai katasztrófa ugyanazt a legmagasabb, 7-es besorolást kapta, mint az 1986-ban bekövetkezett csernobili atomerőmű-robbanás. Az azonos besorolás ellenére mégis azt állítják a szakértők, hogy a fukushimai nem volt olyan katasztrofális hatású, már csak azért sem, mert Japán 2011-ben természetesen jóval előrébb tart mind a technika, mind a források tekintetében, mint 25 évvel ezelőtt a Szovjetunió.

A csernobili atomerőmű robbanásakor a sérült reaktormag több száz tonna grafitja kapott lángra. Ez olyan forró volt, hogy lehetetlen volt eloltani, az oltáshoz használt vízsugár azonnal elpárolgott. A grafit égésekor felszálló füst- és gázfelhők halálos mérgeket rejtettek magukban, amelyekben még a radioaktív uránnál is veszélyesebb anyagok voltak.

Ezek a mérgező gázfelhők a széljárás következtében akkor az egész Földön mindenhová eljutottak. Nincs olyan ember, aki akkor már élt, bármely kontinens lakója is volt, aki ne kapott volna akár csak egy kis adagot belőle.

A radioaktív jód volt az egyik veszélyes anyag, aminek azonban már a fele nyolc nap alatt át is alakult. A veszélyesebb anyagok a xenon és a cézium voltak. A xenon, mivel gáznemű, a levegőben maradt, így az emberek belélegezték. A céziumnak a fele 30 év alatt bomlik le. A „fele” a felezési időre utal, tehát 30 év alatt a fele mennyiségű sugárzó anyag még mindig jelen lesz. Ahová például egymillió radioaktív cézium atom hullott, arról a helyről 600 év múlva tűnik el teljesen.

A csernobili atomerőmű mentési munkálataiban 800 000-en vettek részt, közülük több mint 200-an lettek sugárbetegek, és 50-en haltak meg. A nagy dózisú sugárzás gyorsan ölt, azok, akik kisebb adagot kaptak, azoknál hosszú távú hatásra lehetett számítani, ami évek múltán rákos megbetegedésként jelentkezett. A legveszélyesebb az volt, ha a csontvelőt érte hatalmas sugármennyiség, mert az a csontvelő teljes pusztulásával járt, következésképpen nem termelt vörösvérsejteket, és megszűnt a szervezetben az oxigénszállítás.

A lakosság körében 4000 gyermek betegedett meg pajzsmirigyrákban, ami főként annak volt köszönhető, hogy a lakosságot nem tájékoztatták időben. A radioaktív hulladék rátapadt a növényzetre, így a fűre is, amit a tehenek lelegeltek, és a gyermekek radioaktív tejet ittak.

Fukushimában idejében tájékoztatták a lakosságot, és az élelmiszereket is folyamatosan ellenőrzik.

A csernobili atomerőműtől 3 km-re fekszik Pripjaty városa, ahol elsősorban az atomerőműben dolgozók éltek családjaikkal. A robbanás után a teljes lakosságot evakuálták, és az erős szennyezettség miatt még hosszú ideig nem is várható a visszatérés.

Ahonnan azonban eltűntek az emberek, oda visszatértek az állatok. A természet ismét birtokba vette a területet, az utakat lassan benövik a növények.

Az atomerőműtől alig 400 méterre fekvő erdők a sugárzás miatt elpusztultak, leveleik a hatalmas sugárdózis miatt vörös színűre változtak. Az erdőt kivágták, 1988 és 90 között új fákat telepítettek a helyére, amelyeken a mutáció jelei figyelhetők meg. A visszatérő állatoknál is előfordult a mutáció. A mutáns egyedek évekkel a robbanás után jelentek meg. Ezek az állatok azonban a természetes kiválasztódás során hamar elpusztulnak, mert ahogy a kutatók mondják, torz végtagokkal nehéz elmenekülni az üldözők elől.

Bár Fukushimáról eddig azt állítják, hogy hatásában nem hasonlítható Csernobilhoz, a napokban aggasztó hírek láttak napvilágot, miszerint az erőműtől 30 km-re egy mutáns nyúl született fülek nélkül.

Az atomerőművek óriási kockázatot jelentenek a Föld egész élővilágára. Ugyanakkor az emberiség óriási energiaigényét nehezen lehetne mással fedezni. Ennek ellenére van olyan ország, mely úgy döntött, hátat fordít az atomenergiának.

Németország azt tervezi, hogy 2022-re leállítja összes atomerőművét, és átáll a fosszilis tüzelőanyag használatára. A környezetvédők üdvözölték a bejelentést, de a tudósok arra figyelmeztetnek, hogy ez akár évi 40 millió tonna plusz szén-dioxid kibocsátást jelent, ami jelentősen hozzájárul majd a globális felmelegedéshez.

Az emberiség gyakran egyik csapdájából a másikba esik. Tudásunkat sok esetben nem tudjuk jóra használni. Mikor felfedezték az atombombát, sokan azt mondták, az emberiség megalkotta önmaga elpusztításának a fegyverét. Újabb tragédiánk, a globális felmelegedés pedig szintén az emberi tevékenységnek köszönhető.

 

  • A kertészkedés a hosszú élet titka

    A hosszabb élettel hozta összefüggésbe a kerti munkát, illetve a ház körüli teendők elvégzését egy svéd tanulmány, amelyet a British […]

  • 3 dolog, amit egy anyának a krónikus fájdalomról tudni kell

    Az anyukák mozgalmas élete zsúfolásig telve van a mindennapi feladatokkal, gondokkal, és persze örömökkel. A családról való gondoskodás közepette általában […]

  • Kutya- és macskaevés: A színtiszta állatkínzás

    Miközben a legtöbb országban, így hazánkban is az állatbarátok naponta fáradoznak azon, hogy bajba került, elesett, hontalan, lelkileg meggyötört állatokat […]

  • Tejberizs / tejbegríz

    Egy liter tejet felteszünk főni takaréklángon. Beleteszünk egy csipet sót, 10 dkg vajat. Mikor már langyos a tej, hozzáadunk 5-6 […]