Hogyan legyünk egészséges vegetáriánusok?

Őseink valaha nyers bogyókat és gyümölcsöket fogyasztottak, tojást és némi állati eredetű táplálékot. Mindezek tökéletes élelemforrást jelentettek számukra fehérje-, vitamin-, ásványi anyag-, és rosttartalmuknál fogva. A mai civilizációs betegségek, melyeket a rostszegény, nehéz, zsíros táplálkozás, mozgásszegény életmód –okoznak, előttük ismeretlenek voltak. Ma a családok többségénél természetes, hogy hús is kerül az asztalra, a gyermekek is ilyen táplálkozási szokások mellett nőnek fel. Ám egyre többen döntenek úgy, még akkor is, ha már hozzászoktak a húsfogyasztáshoz, hogy egészségi okokból, meggyőződésből, vagy hirtelen fellépő hús elleni undorból hátat fordítanak az állati eredetű fehérjének, és „növényevők” lesznek. Ezt az életmódváltást azonban nagyon körültekintően kell végrehajtani, mert egy sor hiánybetegséget akaszthatunk a nyakunkba.

A vegetarianizmus ellenzői az alultápláltságra hívják fel a figyelmet, miszerint a vegetáriánusok szervezete nem jut elegendő fehérjéhez, kalciumhoz, vashoz és B12 vitaminhoz, ami vérszegénységet é csontritkulást eredményezhet.

Ha valaki úgy szeretne vegetáriánus lenni, hogy máról-holnapra úgy dönt, ezentúl csak salátalevelet fog fogyasztani, az tényleg számolhat ezekkel a következményekkel.

A legszigorúbb életmódú vegánok még állattól származó élelmiszert sem esznek, étrendjükből a tejtermékek, a tojás, de még a méz is hiányzik. E az étrend semmi esetre sem tekinthető kiegyensúlyozottnak, ráadásul a napi bevitt energiamennyiség is rendkívül csekély.

Ha valaki az állatok iránti szeretetből akar felhagyni a húsevéssel, akkor nyugodtan fogyaszthat tejtermékeket és tojást is, hiszen ez nem jár az állat megölésével.

A tojást és tejtermékeket is fogyasztók a vegyes növényi étrend – zöldségek, gyümölcsök, gabonák, olajos magvak –mellett már biztosítani tudják a szervezetük számára szükséges esszenciális aminosavakat, vitaminokat és ásványi anyagokat, beleértve a megfelelő mennyiségű kalciumot és vasat is. A tejtermékek közül kiemelkedő szerep jut a sajtoknak, melyek igen magas fehérje- és kalciumtartalommal rendelkeznek.

A fejlődésben lévő gyerekek, várandós és szoptatós kismamák a megnövekedett fehérje-, kalcium- és vasigényük mellett nem is folytathatnak vegán életmódot.

A vegetáriánusoknak valójában ugyanolyan változatos étrendre van szüksége, mint a vegyes táplálkozású, húst is fogyasztóknak.

Az élelmiszerek körültekintő megválogatásával nem kell tartanunk attól, hogy szervezetünk bármiben is hiányt szenved. Ugyanakkor nem szabad túl sok nyers zöldséget és gyümölcsöt fogyasztani, mert fokozott ürítést, ezáltal gyengeséget okozhatnak.

A vegetáriánus étrendnek az egészségünkre gyakorolt pozitív hatásairól már számtalan tanulmány látta meg a napvilágot. A szív-és érrendszeri betegségek, a daganatos megbetegedések, a vesekövesség, az elhízás, a magas koleszterinszint, a reuma és a székrekedés ritkábban fordul elő ennek az életmódnak köszönhetően.

Ha valaki mégsem szeretne teljesen lemondani a húsról, akkor is érdemes csökkentenie a fogyasztását. Manapság sokan a napi szükséges fehérjebevitel többszörösét eszik meg nap mint nap. Minthogy nem vagyunk húsevő ragadozók, szervezetünk sem az ilyen nagy mennyiségű fehérje lebontására lett „tervezve”. A nagy mennyiségű állati fehérje nehezen bomlik le, ezért több időt tölt a vékony- és vastagbélben, aminek következtében rothadásos folyamatok indulnak el. Ez a szervezet savasodását okozza. A fehérjelebontás során keletkező ammónia szintén megterheli a szervezet méregtelenítő folyamatait.