Ismerjük meg a hódokat!

Az elmúlt években sokat hallhattunk a sikeres hód visszatelepítési programokról. Most alkalom nyílik rá, hogy ezeket a csodálatos állatokat természetes élőhelyükön láthassuk. A Duna-Dráva Nemzeti Park „Hódító hód” kenutúráin megismerhetjük a hódok életmódját.

A három órás kenutúrákra júliusban szombati napokon kerül sor, előzetesen be kell jelentkeznünk, ha részt szeretnénk venni a vadregényes kiránduláson. A túra során nem csupán a hódokat pillanthatjuk meg, hanem megleshetjük a vízi madárvilágot, és gyönyörködhetünk a gemenci ártéri erdőben is.

 Magyarországon a 19 században jelentősen megfogyatkozott a hódok száma – az intenzív vadászat, a szőrmekereskedelem, és az élőhelyük beszűkülése miatt – utoljára 1850-ben látták hazánk területén. Ezt követően száz évre eltűntek a Kárpát-medence faunájából.

A WWF Magyarország 1996 és 2008 között több mint 200 hódot telepített be. A visszatelepítések sikeresek voltak, hiszen számuk ma már meghaladja az 500-at.

1996 óta a Duna-Dráva és a Fertő-Hanság Nemzeti Park területén, a Duna és a Tisza több szakaszán, 2006-ban pedig Hódmezővásárhelyen végeztek telepítést. A Mártélyi Tájvédelmi körzetbe telepített hódok közül az egyik hódcsalád a természetvédelmi területen kívül talált otthonra. A szakemberek azonban nem háborgatják őket, sőt olyan gazdálkodási módszereket alkalmaznak a területen, amivel nem zavarják meg életüket.

 Nincsenek pontos feljegyzések arról, hogy az eltűnésük előtt pontosan mekkora egyedszámban éltek hódok hazánk területén, de mivel számos településnevünk őrzi a hód szót, ebből arra lehet következtetni, hogy szerves részei voltak a hazai állatvilágnak.

 A hódokról leginkább a hódvár és a gátépítésük jut eszünkbe, ám ezek sokkal jellemzőbbek a kanadai hódokra. A gátépítéssel egyébként a vízszint magasságát akarják befolyásolni, hogy lakhelyük, a hódvár bejárata víz alatt legyen, védett helyen.

Az európai hód előnyben részesíti a partfalat, ott ássa ki a vackát.

A hódgát nemrég egy súlyos környezeti katasztrófát hárított el Kanadában, ahol egy kilyukadt olajvezetékből több millió liter kőolaj folyt ki. A hódok építménye miatt nem terjedt át az olajfolt a környező természetvédelmi és lakott területekre. Sajnos, a hattagú hódcsaládot a súlyos olajmérgezés miatt el kellett altatni.

A nálunk élő európai hód Eurázsia legnagyobb termetű rágcsálója, farka lapos, pikkelyes. Kiválóan úszik, hátsó lábán az ujjak között úszóhártya feszül. Jellegzetes, véső alakú metszőfogaik állandó növekedésben vannak, ezért is szükséges folyamatosan koptatnia őket. Étrendjük növényi eredetű táplálékból áll, lágyszárúakat, fakérget, leveleket fogyasztanak.

 

Random Posts

  • A mangrove erdők világa

    A mangrove erdők a trópusi tengerpartok mentén fordulnak elő, az édes és sós víz találkozásánál, azokon a területeken, melyeket az […]

  • Milyen összefüggés van a krónikus betegségek és az alvás között?

    A krónikus betegségek kialakulása összefüggésbe hozható a túl kevés vagy éppen a túl sok alvással. Az USA Betegségmegelőzési és Járványügyi […]

  • Miért alakulhat ki véralvadási zavar, ha antibiotikumot szedünk?

    A K-vitamin csoportba tartozó K1 és K2-vitaminok nélkülözhetetlenek a véralvadás folyamatához. A K1-vitamin, más néven fillokinon, a zöld növényi részekben, […]

  • Fekete bodza: egy jól bevált gyógynövény, nem csak megfázásra

    A fekete bodzát (Sambucus nigra) leggyakrabban az influenza és a megfázás kezelésére használják, de ezen kívül számos gyógyító hatással rendelkezik, […]

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.