Állati találmányok

Számos olyan emberi találmány van, melyről úgy tűnhet, az állatvilág adta hozzá az inspirációt. Vajon eszébe jutott volna valaha is az embernek, hogy a levegőbe szeretne emelkedni, ha nem lát madarakat? Mindenestre sok olyan felfedezés született a történelem során, mely az állatok világában már jóval korábban létezett. A repülőgépek sem véletlenül hasonlítanak hatalmas szárnyaikkal a madarakhoz.

Közönséges fazekasmadár fészke, Fotó: flickr, Timinbrazil

Az építkezés terén is előrébb jártak, mint az emberek, hamarabb ismerték a sárból készült vályogépítményeket, mint mi. Elég a fecskék sárból tapasztott fészkére gondolni, ám még ennél is jobban hasonlít a dél-amerikai fazekasmadarak füves agyaggombócokból épített sárfészke a mi építményeinkre.

Az agyagedények hurkatechnikával való felrakása sem csak emberi találmány. Még az ízeltlábúak is képesek edényformát készíteni, úgy mint a gömböcdarázs. Az agyagot vízzel keveri, majd csíkokra vágja, és ezeket építgeti egymásra, míg össze nem áll a hosszúkás edény, amibe megbénított hernyót helyez, és erre tojja a petéit. A hernyó a kikelő lárvák zsákmányául szolgál majd.

 

Szövőmadár fészke, Fotó: Rajeev B.

Szőni is ügyesen tudnak az állatok, például az afrikai szövőmadarak, akik kosár alakú fészket építenek fűszálakból. Az ausztráliai lugasépítő madarak a talajon készítenek fűből és vesszőkből és gallyakból félig nyitott lugasokat, hogy a nőstények kedvében járjanak. Ráadásul a szépérzékükről is tanúbizonyságot tesznek, mert a lugas bejáratához mindenféle „kincseket” hordanak, például színes virágszirmokat, csigaházakat és rovarok csillogó kitinpálcéljait.

A pókháló szabályos, vékony szálú ugyanakkor erős és rugalmas szerkezete ötletet adhatott a halászhálók és ejtőernyők készítéséhez.

A búvárok vagy a régi tengeralattjárók légzőcsövei is előbb léteztek az állatvilágban. Hosszú légzőcsövet találunk például a víziskorpió potrohvégén, és egyes szúnyoglárvákon.

Vízipók-csodapók figuráját a búvárpók ihlette. A víz alatt egy levegővel töltött harangot létesít, ezt a potrohán lévő finom szőrök közt megtapadó levegővel töltögeti fel. Ez a technika akár a régi búvárharangok ötletét is adhatta.

A torpedó-elv szerint a mozgás a tintahalak körében jól ismert. Az állat vizet présel a köpenyébe, majd a víz hirtelen kiszorításával testét az ellenkező irányba hajtja.

A késeink fűrészes széle a ragadozók tarajos fogazatát mintázza.

Talán még a muzsikáláshoz is a természet hangjai adtak ihletet, hiszen az első dallam, amit emberi fül valaha is hallott, az a madarak éneke volt.

 

Termeszvár, Fotó: J. Brew

Léteznek olyan dolgok, amit nem csak hogy az állatok is tudnak, de még ügyesebbek is benne, mint mi. Például energiafelhasználás nélkül tudják légkondícionálni otthonaikat. Ráadásul erre nem is egy magasabbrendű állat képes, hanem egy ízeltlábú, az egyszerű termesz. Egy termeszvár akár a 7 méter magasságot is elérheti. Oldalin szellőzőkémények vannak, melyeken keresztül az elhasznált levegő távozik, alapja pedig a nedves talajba nyúlik le mélyen. A növényi táplálékot nem tudják megemészteni, ennek érdekében gombákat tenyészetnek, a leveleket azok kapják, ők pedig a gombákat fogyasztják el.

 

Sok olyan találmány van bolygónkon, mellyel bizony nem csak az emberek büszkélkedhetnek. És ezek feltalálásához még csak nem is kellett különleges iskolába járniuk az állatoknak.