Rovarevő őseink, a tanrekfélék

A legelső őseink nem csupán az emberek és az emberszabású majmok közös elődeit, hanem a Földünkön élő valamennyi emlősállat fejlődésének kiindulópontját jelentették. Ilyen ősi rovarevőkhöz hasonló állatok a Madagaszkáron ma is élő tanrekek.A tanrekfélék az egyik legősibb emlőscsoport. Tanrekfélékből fejlődtek ki a mókuscickányok, azokból a félmajmok, majd a majmok, ragadozók, patások és a többi emlőscsoport, köztük az emberelődök is.

Az első emlősök még a dinoszauruszok árnyékában éltek. A dinoszauruszok a hüllők legjellegzetesebb csoportját alkották, és minden idők legnagyobb hüllői közülük kerültek ki.

A földtörténeti ókor perm időszakában, 285-230 millió évvel ezelőtt a hüllők uralkodtak a szárazföldön. A perm során jött létre az egységes új szuperkontinens, a Pangea, aminek következtében az egységes kontinensen az állatvilág szabadon vándorolhatott. Ez nem csupán azt jelentette, hogy lehetőségük nyílt új területek meghódítására, hanem egyúttal óriási versengésbe kényszerültek egymással.

A földtörténeti középkor jelentette a hüllők virágkorát, uralták a szárazföldet, a vizet és a levegőt is.

A legelső primitív emlősök 250-135 millió éve jelentek meg.

Termetük kicsiny volt, eltörpültek az óriási hüllők mellett. Esélyük sem volt arra, hogy felvegyék velük a versenyt, és elfoglalják a hüllők által birtokolt ökológiai fülkét. Igyekeztek kitérni a nagytestű ragadozók elől, és akárcsak a mai rovarevők többsége, ők is éjszakai életmódot folytattak.

A mezozoikum nem csak a hüllők virágkorát jelentette, hanem egyben hanyatlásuk időszakát is. A korszak végére, mintegy 67 millió évvel ezelőtt eltűntek a dinoszauruszok a Föld színpadáról. A kihalásuk tette lehetővé az addigra már kialakult erszényes és méhlepényes emlősök további fejlődését.

Az ősi rovarevő emlősöktől közvetlen leszármazási vonal vezet az első emberőshöz.

 

A kizárólag Madagaszkáron élő tanrekek sok zoológus szerint az emlősök legprimitívebb csoportját alkotják. Több fajuk is él a szigeten, van, amelyik szarutüskés hátával a sünre hasonlít, de olyan is akad, amelyik fekete alapon sárga csíkos bundát visel tüske nélkül.

Többek között a tanrekeknek is köszönhető, hogy Madagaszkár állatvilágát egyedülállóan lenyűgözőnek tartjuk.

A tanrekek szerencséjére a sziget több tíz millió évvel ezelőtt lehasadt az afrikai kontinensről. Így nem csak hogy elszigetelten fejlődhetett tovább az itt élő állatvilág, hanem nem is kellett felvenniük a versenyt Afrika nagytestű állataival.

Nem szükséges azonban Madagaszkárra utaznunk, ha látni szeretnénk legősibb elődeink képmását. A sün vagy éppen a cickány is éppúgy hasonlít rovarevő ősünkre.

Fotó: Markus Fink

  • A hőség elleni védekezés fontossága – Az ÁNTSZ tanácsai

    Másodfokú hőségriasztást rendelt el hétfő déltől péntek éjfélig az országos tiszti főorvos. A hét elején tovább erősödik a nappali felmelegedés, […]

  • Hat dolog, amit kedvenceinktől tanulhatunk

    Aki egy kis állattal osztja meg mindennapjait, annak feltétlenül gazdagabb az élete. Kutyánkkal, cicánkkal szeretjük egymást, barátunknak, sőt családtagunknak tekintjük […]

  • Egyre több helyen eszik legközelebbi rokonainkat

    Kongóban bevett szokás a főemlősök húsának fogyasztása, s miután Ugandába jelentős számú kongói menekült érkezik, már ott is felütötte a […]

  • Fülemülék éjszakája – Mintegy 50 helyszínen rendeznek programokat

    Április végétől indul a Fülemülék éjszakája programsorozat, amelynek keretében idén országszerte mintegy 50 helyszínen, többnyire lakott területeken vagy ezek határában […]