Rovarevő őseink, a tanrekfélék

A legelső őseink nem csupán az emberek és az emberszabású majmok közös elődeit, hanem a Földünkön élő valamennyi emlősállat fejlődésének kiindulópontját jelentették. Ilyen ősi rovarevőkhöz hasonló állatok a Madagaszkáron ma is élő tanrekek.A tanrekfélék az egyik legősibb emlőscsoport. Tanrekfélékből fejlődtek ki a mókuscickányok, azokból a félmajmok, majd a majmok, ragadozók, patások és a többi emlőscsoport, köztük az emberelődök is.

Az első emlősök még a dinoszauruszok árnyékában éltek. A dinoszauruszok a hüllők legjellegzetesebb csoportját alkották, és minden idők legnagyobb hüllői közülük kerültek ki.

A földtörténeti ókor perm időszakában, 285-230 millió évvel ezelőtt a hüllők uralkodtak a szárazföldön. A perm során jött létre az egységes új szuperkontinens, a Pangea, aminek következtében az egységes kontinensen az állatvilág szabadon vándorolhatott. Ez nem csupán azt jelentette, hogy lehetőségük nyílt új területek meghódítására, hanem egyúttal óriási versengésbe kényszerültek egymással.

A földtörténeti középkor jelentette a hüllők virágkorát, uralták a szárazföldet, a vizet és a levegőt is.

A legelső primitív emlősök 250-135 millió éve jelentek meg.

Termetük kicsiny volt, eltörpültek az óriási hüllők mellett. Esélyük sem volt arra, hogy felvegyék velük a versenyt, és elfoglalják a hüllők által birtokolt ökológiai fülkét. Igyekeztek kitérni a nagytestű ragadozók elől, és akárcsak a mai rovarevők többsége, ők is éjszakai életmódot folytattak.

A mezozoikum nem csak a hüllők virágkorát jelentette, hanem egyben hanyatlásuk időszakát is. A korszak végére, mintegy 67 millió évvel ezelőtt eltűntek a dinoszauruszok a Föld színpadáról. A kihalásuk tette lehetővé az addigra már kialakult erszényes és méhlepényes emlősök további fejlődését.

Az ősi rovarevő emlősöktől közvetlen leszármazási vonal vezet az első emberőshöz.

 

A kizárólag Madagaszkáron élő tanrekek sok zoológus szerint az emlősök legprimitívebb csoportját alkotják. Több fajuk is él a szigeten, van, amelyik szarutüskés hátával a sünre hasonlít, de olyan is akad, amelyik fekete alapon sárga csíkos bundát visel tüske nélkül.

Többek között a tanrekeknek is köszönhető, hogy Madagaszkár állatvilágát egyedülállóan lenyűgözőnek tartjuk.

A tanrekek szerencséjére a sziget több tíz millió évvel ezelőtt lehasadt az afrikai kontinensről. Így nem csak hogy elszigetelten fejlődhetett tovább az itt élő állatvilág, hanem nem is kellett felvenniük a versenyt Afrika nagytestű állataival.

Nem szükséges azonban Madagaszkárra utaznunk, ha látni szeretnénk legősibb elődeink képmását. A sün vagy éppen a cickány is éppúgy hasonlít rovarevő ősünkre.

Fotó: Markus Fink

Random Posts

  • A nagyobb agyméret a kihalás nagyobb kockázatával jár

    A nagyobb agyméret nemcsak az intelligenciát, hanem a kihalást is valószínűsíti az emlős állatoknál egy új tanulmány szerint. A kutatók […]

  • 6 tipp, hogyan legyünk magabiztosabbak az állásinterjún!

    Manapság sokszor kevés az intelligencia, a képesítés vagy az elszántság, ha meg akarjuk kapni az áhított állást. Rajtunk kívül ugyanis […]

  • Ez okozhatta Jane Austen látásának romlását

    Szakértők szerint valószínűleg arzénmérgezés okozta Jane Austen (1175-1817) látásnak súlyos romlását, a brit írónő élete végén már szinte teljesen megvakult. […]

  • Már néhány korty vörösbor is befolyásolhatja a szívműködést

    Temérdek tapasztalat és sok tudományos megfigyelés adatai gyűltek össze a mérsékelt- és nagyfokú alkoholfogyasztás egészségügyi hatásaival kapcsolatban, de kis mennyiségű […]

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.