A mangrove erdők világa

A mangrove erdők a trópusi tengerpartok mentén fordulnak elő, az édes és sós víz találkozásánál, azokon a területeken, melyeket az árapály befolyásol, azaz időről időre szárazra illetve víz alá kerülnek. Az itt élő növényfajok nagyon jól tűrik a magas sótartalmat, jellegzetességük hatalmas támasztógyökereik, utódai-kat pedig „elevenen” szülik meg.

 Több fajuk is van: vörös és fehér mangrove, mangrove-pálma, és a méretük is változatos, a cserjenagyságtól egészen a 25 méter magasságot elérő fák is lehetnek.

A tengerek és az édesvizek találkozásánál fordulnak elő, a folyók torkolatánál. Az iszapos, kocsonyás, sós mocsarak környezetében találjuk őket.

A mangrove erdők előfordulása a Földön /Fotó: Pinpin,2006./

 Legszembetűnőbb szerveik a hatalmas támasztó léggyökereik, melyekkel a csúszós talajban tudnak megkapaszkodni, és ezzel szívják fel a tápanyagokat is. A legnagyobb támasztógyökere a vörös és fehér mangrove fajoknak van, melyek a partszéli területeken élnek ott, ahol a legalacsonyabb apálykor, és legmagasabb dagálykor a víz szintje. Mikor a tenger elönti a partot, csak a fák lombkoronájának felső része látszik ki a vízből, apálykor viszont még a gyökerek is szárazra kerülnek.

Vörös mangrove

Ezek az óriási gyökerek nem hatolnak mélyen a talajba, egyrészt mert az iszapban csak a felső néhány centiméteres rétegben található oxigén, másrészt a kémhatás is rendkívül savas.

 Egyes fajok ezért széles, vízszintes gyökereket fejlesztenek az iszap tetejére.

A gyökerek éppúgy végeznek gázcserét, akárcsak a levelek, kiengedik a szén-dioxidot, az oxigént pedig felveszik. Még a fák törzsén is találunk oxigénfelvevő szivacsos szövetet.

A folytonos iszaplerakódás miatt a fák felfelé növő léggyökereket fejlesztenek, így csúcsuk, mely szintén végez gázcserét, sosem kerül az iszap alá.

A sós környezet miatt a víz a gyökereken át fokozottabban távozik, ezért a növénynek meg kell akadályoznia, hogy a víz a levelein át is intenzíven távozzon. Ennek érdekében a leveleket vastag viaszos réteg fedi, légzőnyílásaik pedig kis gödrökben helyezkednek el a levelek fonákján.

Magvaik csírázásához, akárcsak a többi növény esetében, oxigénre van szükség, de minthogy vízben állnak, az utódnövények az anyanövényen fejlődnek. Ott csíráznak ki a magvak, és csak akkor hullnak le, miután már elérték a 30-40 cm-es nagyságot. Az iszapra érve néhány óra alatt meggyökeresednek, de előfordul, hogy dagálykor pottyannak le, és a vízbe esve kisodródnak a nyílt tengerre. A fiatal növény egy évig is képes életben maradni, míg végül szerencsésen partot nem ér.

 A mangrovemocsarak sok kis állat számára nyújtanak menedéket, tengeri csigák, kagylók, rákok élnek a gyökereik között. Jellegzetes állataik a szemforgató halak, melyek a kopoltyúkamráik segítségével és a bőrükön át is fel tudják venni az oxigént, ezért elő tudnak jönni a vízből az iszapra, és még a fák gyökereken át a fákra is felmásznak rovarzsákmányaik után.

David Attenborough ’Az élő bolygó’ című könyvében így ír a mangrove mocsarakról: „…olyan sűrűn nőnek a fák, hogy még egy kis csónakkal sem lehet keresztülvergődni rajtuk…A sűrű léggyökerek többsége ide-oda hajladozik, így lecsúszik róluk a lábunk. Sokukat kagylóréteg borítja, és a kagylók éles széle belehasít az ember lábába, ha elcsúszik rajtuk. A levegőben mindenütt ott van a rothadás szaga. A gyökerekről csöpög a víz. Folyton kattanásokat és kluttyanásokat hallunk, mert a puhatestűek és rákok mocorognak üregeikben. …Ám mindennek ellenére tagadhatatlanul gyönyörű. A víz ezüstös ragyogásba vonja a levelek alsó oldalát, és az egymást összevissza keresztező gyökerek szövevénye…végtelenül változatos mintákat alkot.”

A mangrove erdőket sok helyütt kiirtották, ám nemrégiben egy kutatás bebizonyította, hogy a lomberdőknél nagyobb mennyiségben képesek elnyelni a szén-dioxidot, ezért már több helyen megkezdték a visszatelepítésüket.

Nagyításhoz kattintson a képekre!

Fotó (fenti kép, mangrove erdő/: Eric Guinther

Random Posts

  • Elhallgat a bálnák éneke, ha hajó közeledik

    Elhalkul vagy elhallgat a hím hosszúszárnyú bálnák éneke az óceánjárók zajára – állapította meg egy japán tanulmány.    Az egyre intenzívebb […]

  • Ha a menopauza tünetei túl korán jelentkeznek

    Hőhullámok, éjszakai izzadás, rendszertelen menstruációs ciklus és alvási problémák. Ezek a menopauza jellegzetes tünetei az 50 év körüli nőknél. De […]

  • Angiogenezist gátló gyógynövények

    Az angiogenezis, magyarul véredényképződés egy életfontosságú folyamat, mely alapvetően fontos a test növekedésében, fejlődésében, és a sebek gyógyulásában. Ugyanakkor a […]

  • Már két webkamerán követhető egy dél-dunántúli rétisas-pár élete

    Az idei évtől két – a korábbinál jobb minőségű és hangot is közvetítő – webkamerán ( filmdzsungel.tv/webkamerak/retisas) keresztül követhetik a […]

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.