Jet Li nem szereti azokat a filmeket, még ha történetesen szerepel is bennük, amelyek a puszta erőszakról szólnak, és nincsen mélyebb mondanivalójuk. Szerinte sok néző számára a harcművészet csak a küzdelemről szól, és nem látják a mögötte rejlő filozófiát.
Jet Li nyolcéves kora óta tanul harcművészetet, és az első néhány évben ő is csak a „fizikai” részét ismerte, arra összpontosított, hogy alaposan elsajátítsa a technikát, hogy pontosan tudja kivitelezni a mozdulatokat. Csak később értette meg ő is, hogy a harc miről is szól valójában.
A harcművészet mást jelent ma, mint amit évezredekkel ezelőtt jelentett. Akkor még az emberek azért tanultak harcművészeteket, hogy megállítsák a háborút. Ma már ez pusztán az erőszakról szól. Jet Li szerint a mai akciófilmekben benne lehet egy technika, utcai verekedések, de ez nem a küzdősportok művészete.
A harcművészet mögött mély filozófia húzódik. Használható arra, hogy kioltsuk egy ember életét, de arra is, hogy megállítsunk valami rosszat, és segítsünk másokon, vallja. Attól függ, ki mire használja. Olyan, mint egy fegyver. Az sem jó vagy rossz, ahogy mondja, csak nem mindegy, hogy kinek a kezében van.
Jet Li számára a ’Félelem nélkül’ az utolsó wushu harcművészeti filmje életében. A ’wushu’szó maga is azt jelenti: állítsuk meg a háborút. Szívét-lelkét beleadta a karakterbe, minden meggyőződését. Mind fizikai, mind szellemi értelemben ez jelentette neki a csúcsot.
A film főszereplője egy nagyszerű harcművész volt, aki negyvenkét éves korában hunyt el. Jet Li is éppen ennyi idősen játszotta el őt, ezért a saját életéből, élményeiből és tapasztalataiból is sokat hozzá tudott adni a szerephez.
Azért állítja, hogy ez az utolsó harcművészeti filmje, mert biztos benne, hogy még egy ilyen mély mondanivalójú filmje nem lesz még egyszer. A mai filmek másról szólnak, és hiányzik belőlük a szellemiség.
Ilyennek tartja ’War’ című filmjét is, melyben Jason Stathammel játszott együtt. Ennek a filmnek semmi köze a harcművészethez, ez egy akciófilm, mondja.
Korábban még sosem játszott ilyen ellentmondásos karaktert, mindig tisztán jó vagy rossz szereplőt formált meg. Még ő maga sem tudja eldönteni, hogy pozitív vagy negatív figurát alakít a filmben. Ezért meghagyja a nézőknek, hogy ezt ők döntsék el. Csak azt tudja, hogy a bár a szereplő nagyon erőszakos, erre jó oka van.
Még ha nem is ért egyet azzal, amit az általa megformált karakter csinál, neki, mint színésznek a legjobb alakítást kell nyújtania. A felvételeken el kellett felejtenie, hogy ő elsősorban Jet Li. Mikor hazament a forgatások után, elgondolkodott, és megkérdezte magától: „Miért csinálom én ezt?” Az ilyen gondolatok miatt kell tisztában lennie magában azzal, hogy a szereplő nem ő, hanem valaki más.
Hívő buddhistaként az a hitvallása, hogy az erőszak nem jelent megoldást, sosem ez az egyetlen lehetőség.
A ’Hős’, ’A nyakörv’ és a ’Félelem nélkül’ című filmjei mind erről szólnak, és az ő személyes meggyőződését is tükrözik.
Mint színész szívesen kipróbálná magát új területeken is, még romantikus filmben is, de tisztában van azzal, hogy ez nem tőle függ. Azt mondja, sosem kapott esélyt arra, hogy ilyen filmben is bizonyíthasson.
Igaz, a kínai emberek másfajta igényeket támasztanak egy romantikus filmmel kapcsolatban. A kínai kultúrában egy szerelmes film nem olyan „nyílt”, mint egy amerikai filmben például.
A magánéletéből azért nem hiányzik a szerelem. Saját bevallása szerint nagyon szerető és meleg otthona van, ahol a felesége és a lányai a főnökök.
