Az árva csimpánzok lelki egészsége

Az emberek egyik legközelebbi rokonai, a csimpánzok és a bonobók, természetes élőhelyükön ki vannak téve az orvvadászok rendszeres támadásának. Ezek a vadászok a nőstény csimpánzokat megölik és megeszik, kicsinyeiket pedig megpróbálják eladni házi kedvencnek. Létezik egy szervezet, melynek célja, hogy az anyjuktól és a vadonból elragadott árváknak olyan körülményeket biztosítson, melyben mentálisan felépülhetnek az átélt stressz után.

 A Pán-Afrikai Menedékhely Szövetségének (PASA – Pan-African Sanctuary Alliance) a célja, hogy az anyjuktól elvett majmoknak, melyeket a vadonélés lehetőségétől is megfosztottak, gazdag fizikai és szociális környezetet teremtsenek, mely segít nekik a gyógyulásukban, és abban, hogy kifejlesszék a fajra jellemző viselkedésüket.

A menedékhelyek Afrika számos országában működnek. Az elkobzott csimpánzok általában két-három éves korukban, még „gyerekként” kerülnek a menedékhelyekre, és szinte kivétel nélkül rosszul tápláltak, és ki vannak száradva.

 Az elmúlt hat évben amerikai kutatók vizsgálták a menedékhelyeken élő majmokat. Arra voltak kíváncsiak, hogy a bonobók és a csimpánzok mutatnak-e viselkedésbeli, pszichológiai vagy kognitív rendellenességet a korai életszakaszban elszenvedett stresszhatás következményeként.

 A kutatók több szempontból hasonlították össze a menedékhelyi és más fogságban, például állatkertben élő majom fajtársakat, többek között a kognitív képességek, a kortizol, azaz stresszhormon-szint és az abnormális viselkedés tekintetében.

(A fogságban tartott és a vadon élő populációk összehasonlítása ritka, ezért történt az összehasonlítás szintén fogságban élő majmokkal. Feltételezések szerint azonban a vadon és nem vadon élő populációk pszichológiailag hasonlóak)

 Azok a csimpánzok, akiket születéskor szakítanak el anyjuktól, nagyobb eséllyel fejlesztenek ki rendellenes viselkedési jegyeket, mint azok a fajtársaik, akiket legalább egyéves korukig az anyjuk nevelt.

Kognitív képességekben azok az egyedek kevésbé vannak lemaradva, akiket ugyan elválasztottak anyjuktól, de fajtársaik nevelték fel őket. Az abnormális viselkedés jelei például a hintázás, mikor balra-jobbra, előre-hátra ingatja magát a majom, vagy az ürülék felfalása.

A kutatás megállapította, hogy az ilyen rendellenes magatartásra csak nagyon kevés példa akadt a menedékhelyen élő majmok között.

 Az is megállapítást nyert, hogy az árva csimpánzok hasonló szociális képességekkel rendelkeznek, mint az anyjuk által felnevelt egyedek, és az ügyességi feladatokban is csak egy területen maradtak alul, az eszköz kelléktáruk nem volt olyan széles, de ez a lemaradás sem jelentős mértékű. Az eszközhasználatban hasonlóan ügyesek voltak. A stresszhormon szintjük is közel azonos volt az állatkertben élő társaikhoz viszonyítva.

A kutatási eredmények szerint kevés bizonyíték van arra, hogy a majmok életében hosszú távú következményei lennének annak, hogy korán elszakadtak anyjuktól és a vadontól.

Az átélt stresszhelyzet azonban bár rövid, de nagyon erős, ezért feltehetően az életükben bármikor előfordulhatnak magatartási problémák.

A kutatás nagy segítséget jelent a PASA-menedékhelyek munkájában is, mely a fajmegőrzés szempontjából is kiemelkedő jelentőségű. A menedékhelyeken végzett oktatási programok pedig abban segíthetnek, hogy minél kevesebb fiatal majmot szakítsanak ki természetes közegükből.

A kutatás végső megállapítása az volt, hogy a menedékhelyek képesek sikeresen rehabilitálni az árva csimpánzokat, bonobókat és gorillákat, persze csak akkor, ha azok túlélik a kezdeti karantén időszakát.

A fenti képen egy bonobó, azaz törpecsimpánz látható.

Forrás: Psychological Health of Orphan Bonobos and Chimpanzees in African Sanctuaries – Victoria Wobber (Department of Human Evolutionary Biology, Harvard University, USA), Brian Hare (Department of Evolutionary Anthropology and Center of Cognitive Neuroscience, Duke University, USA

Random Posts

  • Suttogással védekeznek a ragadozók ellen a bálnaborjak

    Suttogva kommunikálnak egymással a nőstény hosszúszárnyú bálnák és borjaik, hogy ne vonzzák magukhoz a ragadozókat.     A dániai Aarhusi Egyetemen dolgozó […]

  • Kockázatos-e a férfiakra a kerékpározás?

    A kerékpározás nem károsítja a férfiak szexuális egészségét egy új tanulmány szerint, melyben futók, úszók és kerékpárosok adatait hasonlították össze. […]

  • Mit esznek a világ legjobb labdarúgói?

    Paradicsomot csak mértékkel, szárított marhahúst, áfonyát, gránátalmát és görög joghurtot viszont bátran ehetnek a világ legjobb labdarúgói, akiknek táplálkozására manapság […]

  • Felére csökken a szívbetegségek kockázata, ha a rizikófaktorokat kontroll alatt tartjuk

    Amennyiben ellenőrzésünk alatt tartjuk vérnyomásunkat és koleszterinszintünket, azzal jelentős lépést teszünk, hogy 50 százalékkal vagy akár még nagyobb mértékben csökkentsük […]

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.