Sivatagi oroszlánok

Az oroszlánok bámulatos alkalmazkodó-képességéről tesz tanúbizonyságot, hogy még a sivatagban, a szélsőségesen száraz körülmények között is képesek megélni. A namíbiai oroszlánok intenzívebb megfigyelését 1980 óta végzik. Az első feljegyzések róluk 1934-ből származnak, mikor a tengerpart menti homokos régiókban látták őket.

 Az oroszlánok az egyetlen igazi „társadalmi” állatok a macskafélék családján belül, 4-30 főből álló falkákban élnek. A falka létszáma és a birtokolt territórium nagysága a rendelkezésre álló élelemforrás mennyiségétől függ.

Egy falkában akár négy felnőtt hím is élhet. Az oroszlánok éjszaka a legaktívabbak, ekkor vadásznak, a forró nappalok nagy részét árnyékban pihenve töltik.

A nőstény 104-110 napi vemhesség után hozza világra 1-6 kölykét, akik között a halálozási arány nagyon magas, 80 százalék. Elsősorban az éhség végez velük. A fiatalok 3-4 évesen válnak függetlenné.

A hímek 10-12 évig, míg a nőstények 12-16 évig élnek. A felnőtt állatok haláláért elsősorban az emberek felelősek, akik megmérgezik, csapdába ejtik vagy lelövik az állatokat.

A Namíb-sivatag

A Namíb-sivatag Földünk egyik legősibb és legszárazabb sivataga. A namíbiai oroszlánok elterjedési területei az Etosha Nemzeti Park, a Kaudom Game Reserve, Tsumkwe, Kunene és a Caprivi régió.

Az oroszlánok fő táplálékát a gnúk, zebrák, bivalyok és zsiráfok jelentik, a sivatagi oroszlánok főként gazellákat, struccokat és kisebb állatokat zsákmányolnak, alkalmanként pedig fókát is elejtenek. A szervezetük számára szükséges folyadékot a zsákmányállatból nyerik, így nincs szükségük vízre. Ideális körülmények között gyorsan nő a számuk, és a megfelelő élőhelyet hamar képesek birtokba venni.

 A sivatagi oroszlánok fajmegőrző program (Desert Lion Conservation Project) 1998-ban indult el Dr. Philip Standernek köszönhetően, aki a fajmegőrzés nagy szakértője, és komoly tapasztalattal rendelkezik e területen. 2004-ben a populációt 562-894 egyedre becsülték. Az állatok több különálló csoportban élnek, vannak nomád egyedek is, de mindannyian egy genetikai vonalból származnak, így hosszú távú fennmaradásuk érdekében „feltétlenül” vérfrissítésre lenne szükségük. Mégis a legnagyobb veszélyt számukra nem ez, és nem is a száraz körülmények, hanem az ember jelenti.

Namíbia támogatja az egyedülálló sivatagi oroszlán populációit, nagyra értékelik jelenlétüket, szépségüket, ugyanakkor a növekvő turizmus miatt az állatok komoly anyagai forrást is jelentenek az ország számára.

Namíbia nemzetközi elismerésben is részesült a sikeres fajmegőrzési törekvéseiért, melyek jelentős vadállomány-növekedést eredményeztek, különösen a száraz élőhelyeken.

Az oroszlánok számának növekedésével azonban megnőtt a konfliktusok száma is a ragadozók és a helyi lakosok között, mivel az oroszlánok a háziállatokra is rátámadnak egyre gyakrabban.

A farmerek ezért gyakran megölik az oroszlánokat. Az itt élő emberek úgy érzik, hogy a turizmus bevételeiből nem arányosan részesülnek, viszont nekik kell együtt élni az oroszlánokkal, és megoldani velük a konfliktust, amihez kevés segítséget kapnak.

Az ember-oroszlán ellentét nem csak Namíbiában, hanem szerte Afrikában a legnagyobb veszélyt jelenti ezekre a ragadozókra. A faj hosszú távú védelmét csak úgy lehet biztosítani, ha erre a problémára mielőbb megoldást találnak.

1999 óta a kétévesnél idősebb oroszlánokat megjelölik vagy GPS rádiós nyakörvet kapnak, így egyedileg kísérik figyelemmel a mozgásukat, különösen azon egyedekét, amelyek lakott területek közelében élnek.

Az egyik megfigyelt hím, melyet tíz éves korában öltek meg

Forrás: www.desertlion.info

 

Random Posts

  • Királyrák-invázió fenyegeti az Antarktiszt

    A hatalmas királyrákok az Antarktisz környéki vizekben eddig csupán nagy mélységekben fordultak elő, a hőmérséklet ugyanis a sekélyebb, jeges vizekben […]

  • Egész medúzákat képesek elejteni a csapatban dolgozó korallok

    Egész medúzákat képesek elkapni és felfalni a csapatban dolgozó földközi-tengeri korallok – derült ki egy új tanulmányból, amely a világon […]

  • A paradicsomban gazdag étkezés csökkenti a stroke kockázatát

    Azok, akik rendszeresen paradicsommal gazdagítják étrendjüket, kisebb valószínűséggel szenvednek el stroke-ot, ezt állapította meg egy hosszú távú vizsgálat. A Kelet-finnországi […]

  • A felmelegedés vízhiányhoz vezethet Európában

    Vízhiányhoz vezethet a felmelegedés Európában: szakértők szerint a kontinens fontos édesvízkészletét képző alpesi gleccserek, tavak és források már most fogyóban […]

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.