Mi az az ételfóbia?

A brit Hayley Gunn húsz éven keresztül csirkén, pizzán és levesen kívül semmi mást nem evett. Kétéves korában kapott először pánikrohamot attól, hogy valami új étellel kínálták. Már a puszta gondolattól, hogy a szájába kell vennie különféle élelmiszereket, szorongásos roham jött rá.

 Az elmúlt két évtizedben az életmódja a társadalmi életére is hatással volt. Kerülte azokat a helyeket, ahol megkérdezték tőle, hogy mit szeretne enni, mert az éttermekben például a torka összeszorult és fizikailag is betegnek érezte magát, ha feltették neki ezt a kérdést.

Az emberek ráadásul azt hitték, hogy udvariatlan, mert visszautasított minden ételt, amivel kínálták. És nem is értették meg, hogy legalább miért nem próbálja megenni.

Ha barátai, ismerősei hívták vendégségbe, inkább visszautasította a meghívást, mert az, hogy mindenféle étellel kínálják, túl stresszes lett volna számára.

 Hayleynek az elmúlt 20 évben nem változott az étrendje, úgy nőtt fel, hogy csirkét és paradicsomlevest evett. Az ügyintéző foglakozású fiatal lány már attól is rosszul lett, ha arra gondolt, hogy olyan ételt kell megennie, amit nem akar.

 Tizenhárom éves korában egy étellel bővült a napi étrendje, a pizzával, de abból is csak a sajtos-paradicsomosat tudta megenni.

 Az iskolába uzsonnaként mindig levest vitt magával.

 A lelki panaszok fizikailag is testet öltöttek. A közös családi étkezések próbára tették őt és a családját is, mert nyűgös volt, akár egy csecsemő, és kamaszként is nagyon „keményen” viselkedett. Nem tudta, hogy ezeket a dolgokat mi hozza ki belőle.

 Hayley húsz év után most először képes új ételeket enni – zöldséget, gyümölcsöt, szalonnát – hála a hipnoterápiának. Már az első kezelés után, mikor hazament, kért anyukájától egy vegyes gyümölcssalátát, ami az elmúlt húsz évben elképzelhetetlen volt, hogy megtörténjen.

A Bridge Klinika hipnoterapeutája, Russel Hemmings elmondta, hogy Hayley már kipróbálta a szalonnát, az ananászt, az almát, a szőlőt, a szamócát anélkül, hogy nagy nyugtalanság és pánik jelentkezett volna nála.

„A fóbiák nagyon korlátozzák egy ember normális életét, jó volt látni a pozitív változást”- mondta Hemmings.

 A hipnoterapeuta szerint az ételfóbia elég gyakori, ugyanakkor nincsen két azonos eset, így a gyógymód sem egyforma.

A különféle fóbiák olyan állandó, extrém és irracionális félelmek, melyek normális esetben nem váltanak ki aggodalmat az emberből. Bármikor kialakulhatnak, de leggyakrabban gyermekkorban kezdődnek valamilyen félelmetes esemény hatására.

A tünetek eltérőek, de amiket a leggyakrabban megtapasztalnak a betegek, az a szabálytalan szívverés, szédülés, hányinger, légszomj, szapora légzés, szájszárazság, zavartság, tájékozódási zavar és általános félelemérzet. Ehhez társulhat még a depresszió kialakulása.

A fóbiában szenvedők számára a pszichoterápia, a viselkedésterápia vagy a hipnoterápia nyújthat segítséget.

Hemmings szerint a manapság gyakori ételfóbia oka abban is kereshető, hogy a gyerekek számára túlságosan bőséges ételkínálat áll rendelkezésre. A háborúk idején a szülők örültek, ha ételt tudtak az asztalra tenni, és sokkal szigorúbbak voltak. Ma otthon is, a gyorséttermekben is nagy a választék. Ráadásul hiányzik a fegyelmezettség. Már nincsen vacsoraidő, mikor összeül a család, az étkezések rendszertelenné váltak, a gyerekek csipegetnek a tévé előtt, és különböző időpontokban esznek. Ez is kiválhat az ételfóbiát.

A gyógyítás egyetlen módja, ha eltávolítjuk a szorongást, és a stresszt, ami egy-egy élelmiszerhez társul.

 Forrás: PRLog.Org

 

 

Random Posts

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.