Megéri zebrákat engedni a marhalegelőkre

A kelet-afrikai állattartók általában gondosan kizárják legelőikről a vadállatokat, attól félve, hogy eleszik jószágaik elől a takarmányt: egy új kutatás szerint azonban ez a feltételezés nem helytálló, ellenkezőleg, a vadon élő patások, különösen a zebrák felvirágoztathatják a gazdaságot.

    Wilfred Odadi, a kenyai Mpala Kutatóközpont ökológusa kollégáival egy húszezer hektáros szavannán végzett el egy kísérletet. A területen együtt legeltek a haszonállatok a vadakkal, többek közt kétezer zebrával. Kialakítottak néhány karámot, amelyek közül egyesekbe csak marhákat engedtek, a többit pedig nyitva hagyták a vadállatok számára is.

    A vizsgálat során zebrák, bejzák, tehénantilopok, elefántok és zsiráfok is megfordultak a nyitott karámokban. A száraz évszakban, amikor a fű kiszáradt, a vadállatok tényleg kevesebb táplálékot hagytak a marháknak, amelyek közül sokan jócskán lefogytak. A nedves évszakban azonban a vad társakkal együtt legelő marhák sokkal gyorsabban híztak vissza, mint a magukban tartott társaik – írták a kutatók a Science című folyóiratban.

    Úgy tűnik, hogy a kedvező hatás a zebráknak köszönhető. A zsiráfok csak a fák lombozatát csócsálják, az elefántok pedig nem esznek füvet a száraz évszakban. A zebrák azonban különleges emésztőrendszerük révén olyan füveket is megemésztenek, amelyeket más növényevők nem képesek.

    A vizsgálat teljes időtartama alatt a csíkos patások lecsipegették a tápanyagban szegény felső gyepszintet, így hozzáférhetővé tették az alant fekvő, kifizetődőbb vegetációt. “Szabad szemmel is látni lehetett, hogy a zebrák által legelt részek zöldebbek, dúsabbak, különösen eső után” – közölte Odadi.

    Az eredmények gyakorlati jelentőséggel bírnak Norman Owen-Smith, a dél-afrikai Witwatersrand Egyetem ökológusa szerint. A vadon élő páratlan ujjú patások természetüknél foga vándorló állatok, ezt azonban akadályozzák a számukra létrehozott nemzeti parkok határai. Amennyiben a gazdák megtűrnék a legelőikre tévedő zebrákat, a kerítések egy részét le lehetne bontani, a vándorlás pedig folytatódhatna.

Forrás: MTI

Random Posts

  • Legközelebbi rokonaink veszélyben

    Az orangután (Pongo pygmaeus) a világ egyik legveszélyeztetettebb állatfaja. Sokáig úgy gondolták, hogy a főemlősök közül ez a faj áll […]

  • Víz-világtalálkozó – Az együttműködés fontosságát hangsúlyozták nemzetközi szervezetek képviselői

    A vízgazdálkodással kapcsolatos együttműködés jelentőségét hangsúlyozták nemzetközi szervezetek és intézmények képviselői a budapesti víz-világtalálkozó október 8-i, keddi nyitónapján.     Michel Jarraud, […]

  • A városi madarak okosabbak?

    Egy nemrég elvégzett tanulmány szerint a városban élő madarak intelligensebbek, mint vidéken élő társaik. A tudósok a kutatások során arra […]

  • Közönséges cickafark, a mindennapok gyógynövénye

    A közönséges cicafark, latin nevén Achillea millefolium, mindennapjaink hasznos gyógynövénye, hiszen széles körben alkalmazhatjuk a legkülönfélébb panaszokra: megfázásra, influenzára, lázra, […]

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.