Október 4.: az Állatok Világnapja

Minden évben ezen a napon ünnepeljük világszerte az állatok napját. Akik az életüket megosztják valamilyen szőrös vagy tollas baráttal, náluk a kis kedvenc minden nap megkapja az őt megillető figyelmet. De ezen a napon érdemes mindenkinek elgondolkodni, még azoknak is, akik egyébként nem állatbarátok, hogy mit kap az emberiség az állatoktól.

 Élhetnénk egy olyan világban, ahol nincsenek állatok, ahol nincsen madárcsicsergés? Milyen lenne egy ilyen bolygó? És vajon ott tartana az emberiség állatok nélkül, ahol ma? Sokat adtak és adnak nekünk, és még arra is jó példát nyújtanak, hogyan kell összhangban élni a természettel. Utóbbit még nem sikerült megtanulnunk tőlük.

 Az Állatok világnapját 1931 óta tartják. Ezen a napon az állati lét minden formája ünnepelt. A világ minden táján számos templomban az október negyedikéhez legközelebb eső vasárnapon megáldják az állatokat.

Október negyedikét azért választották ennek a jeles napnak, mert ez Assisi Szent Ferenc, az állatok és a természet pártfogójának is az ünnepnapja.

Assisi Szent Ferenc (1182-1226), olasz katolikus szerzetes és prédikátor volt, a ferences rend megalapítója.

Gazdag családba született, ő mégis eldöntötte, hogy szegénységben éli le az életét, és a krisztusi útmutatás szerinti életről fog prédikálni az embereknek.

A legtöbb róla szóló történetből kiderül, hogy nem csak az emberekért végzett áldásos misszionárius munkát, hanem az állatokat és a természetet is nagyon szerette. Több legendás történet szól arról, hogy még az állatoknak is prédikált.

Egy napon, mikor társaival úton volt, megálltak az út menti fák mellett, amelyeken rengeteg madár ücsörgött. Ferenc azt mondta társainak, hogy várják meg, míg ő odamegy testvéreihez prédikálni. Mikor odament hozzájuk, a madarak körülvették őt, mindegyik figyelte a hangját, és egyik sem repült el.

 Egy másik legenda Gubbio városához kötődik, ahol Szent Ferenc élt egy ideig. A városkát egy kegyetlen és vérszomjas farkas tartotta rettegésben. Szent Ferenc, hogy megmentse a város lakóit, felment a hegyre, hogy megkeresse a farkast.  Mikor megtalálta, keresztet vetett, és ráparancsolt az állatra, hogy menjen vele, és ne bántson senkit.

A farkas összezárta az állkapcsát, és lefeküdt Szent Ferenc lábai elé.

Ferenc azt mondta neki, hogy sok kárt okozott az embereknek, ezért azok elátkozták őt, de hozzátette, hogy azt szeretné, ha békében élne az emberekkel.

Elment a városba a farkassal, ahol mindenki megdöbbenve vette körül őket. A farkas csak az éhség miatt volt vérszomjas, ezért Gubbio lakói ezután rendszeresen etették, így már nem támadott meg soha többé sem állatot, sem embert.

 Szent Ferenc sokszor prédikált ember és állat kapcsolatáról. Azt mondta, hogy az emberiségnek kötelessége védeni és élvezni a természetet.

Azt is mondják, hogy mikor Ferenc haldoklott, a halálos ágyán megköszönte a szamarának, hogy szolgálta, mindenhová elcipelte, segítette őt, a szamara pedig mellette sírt.

 Assisi Szent Ferenc 1226. október 3-án hunyt el. 1228. július 16-án IX. Gergely pápa szentté nyilvánította. Ő lett az állatok, a természet és a környezetvédők pártfogójának is kikiáltva, amit az ő napján, október 4-én ünneplünk.

Giotto di Bondone: Assisi Szent Ferenc beszél a madarakhoz

Kapcsolódó cikkek:

 „Doktor Kutya”

Sivatagi oroszlánok

Az állatok északabbra menekülnek a melegedés elől

Tegyük állatbaráttá kertünket!

Hazánkban a Szigetköz a hódok kedvence

Kedvenceink társas kapcsolatainkra is pozitívan hatnak

Rovarevő őseink, a tanrekfélék

Egy eltűnő nemzeti jelkép?

Koko anya szeretne lenni

Állati találmányok

A hüllők intelligensebbek, mint ahogy korábban gondolták

Random Posts

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.