Hajdina: étel és orvosság

A hajdina, népies nevén pohánka vagy tatárka, az egyik legértékesebb gabonaféle, mely nem csupán a korszerű táplálkozásnak, hanem a különféle betegségek gyógyító étrendjének is fontos része. Krónikus májbetegségben szenvedőknek és Candida fertőzés esetén is kifejezetten javasolt a fogyasztása.

A hajdina a keserűfűfélék családjába tartozik, tehát valójában nem gabonaféle, azonban a magját ugyanúgy használjuk fel, akárcsak a búzaszemet.

Többféle étel alapanyagául szolgálhat, napjainkban a gluténmentes diéta egyik fő része. Még gluténmentes sört is készítenek belőle. Azt mindenképpen meg kell említeni, hogy bár a glutén allergiában szenvedők fogyaszthatják, nagyon ritkán előfordul, hogy maga a hajdina is allergiát vált ki. A hajdinaallergia elsősorban Koreában ismert.

Lisztes magjában legnagyobb mennyiségben szénhidrát található, főként keményítő és élelmi rost. Magas rosttartalma miatt az egészséges bélműködést támogatja, rendszeres fogyasztásával elkerülhető a székrekedés, és segíthet a bélrendszer daganatos megbetegedéseinek, így például a vastagbélrák megelőzésében.

Fehérjetartalma is magas, 18 százalék, mely biológiailag is jól értékesíthető. Tartalmazza az összes esszenciális aminosavat nagy mennyiségben, lizin tartalma is magas. A benne lévő kéntartalmú aminosavak segítségével megelőzhető a máj elzsírosodása.

Az ásványi anyagok közül értékes vas, cink és szelénforrás, így a vérképzésben, az immunrendszer erősítésében és a sejtek öregedésének lassításában játszik fontos szerepet.

Gazdag vitaminforrás, tartalmazza a B vitamincsoport valamennyi tagját, jótékonyan hat a bőrre és az idegrendszerre is. Magas B vitamintartalma Candida fertőzés esetén is jótékony, mivel ebben a betegségben megnő a szervezet B vitamin szükséglete, és nem ajánlott a fehér lisztből készült termékek fogyasztása. A vitaminok mellett antioxidánsokat is tartalmaz, például az értékes flavonoidokat.

 A benne lévő rutin nevű glükozid erősíti a hajszálerek falát, csökkenti a vérzékenység tüneteit, erősíti a C-vitamin hatását, serkenti a vénás keringést krónikus vénás elégtelenség esetén. A kettes típusú cukorbetegség kezelésében is vizsgálják hatását, és az eddigi eredmények biztatóak.

A hajdinafehérje szorosan kötődik a koleszterinhez, ezáltal képes csökkenteni a plazma-koleszterinszintet.

 A hajdinából készült tésztát Tibet és Kína északi részén már nagyon régóta fogyasztják, mivel ezeken a területeken a búza nem terem meg. Fontos szerepet tölt be a japán, a koreai és észak-olaszországi gasztronómiában is.

Hajdinából készült japán ‘soba’ tészta, fotó: Dry Pot

A gluténmentes hajdinalisztből nehéz tésztát készíteni, így a tésztakészítés szinte művészetté nőtte ki magát. A hajdinapalacsinta is kedvelt étel, főleg Oroszországban, Franciaországban és Nagy-Britanniában fogyasztják.

Hazánkban a  hajdinát a nemrégiben megrendezett györei hajdinafesztiválon igyekeztek népszerűsíteni, hiszen idehaza is egy ősi eledelnek számít. Manapság már nem fogyasztunk eleget belőle, bár ebben a búzalisztnél drágább ára is szerepet játszik. De ha tehetjük, próbáljuk ki, ehetjük köretként, de liszt formájában is megvásárolhatjuk ezt az egészséges élelmiszert, és készülhet belőle kenyér, pogácsa, hajdinás burgonya, és sok más finomság.

Hajdina kép (termés): K.G.Kirailla