Galápagos rózsaszín leguánjai

A vulkanikus eredetű, lávából felépült Galápagos-szigetek a mai napig szolgálnak evolúciós újdonságokkal. A körülbelül egy tucatnyi nagyobb és több száz kisebb szigetből álló Galápagos szigetcsoport Dél-Amerika partjaitól nyugatra, mintegy ezer kilométerre helyezkedik el.

Vulkanikus eredetének és a több millió éves földrajzi elszigeteltségnek köszönhetően egyedülálló növény- és állatvilága alakult ki, változatos endemikus, csak itt előforduló fajokkal, melyekre különleges megjelenés és egyedi viselkedés jellemző.

Állatvilága azonban korántsem olyan gazdag, mint például Dél-Amerikának. A szigeteken főként madarakat és hüllőket találunk. Jellegzetes lakói az elefántlábú teknősök. Maga a szigetcsoport is erről a hüllőről lett elnevezve. A spanyol eredetű  ’galápago’ szó ugyanis teknőst jelent.

Egyedülálló madárvilágának legjellegzetesebb tagjai a Galápagosi pingvinek, a kéklábú szulák, a csököttszárnyú kormoránok, a fregattmadarak, és a Darwin pintyek.

Kéklábú szulák, fotó: Hans Stieglitz

Mindegyiküknek van valamilyen jellegzetessége: a Galápagosi pingvin  nem a sarki területek lakója, hanem a melegebb, Egyenlítő környéki szigeteken él. A kéklábú szula egy különlegesen szép madár világoskék színű lábaival. A csököttszárnyú kormorán, ahogy a neve is utal rá, nem tud repülni, az egész világon csak itt fordul elő. Szárnyai nem vízhatlanok, merüléskor tollruhája teljesen átázik, így időről-időre kénytelen kiterjesztett szárnyakkal megszárítkozni a napon.

A fregattmadarak hímjei pompás látványt nyújtanak skarlátvörös felfújható begyükkel, melyekkel a nőstények tetszését kívánják elnyerni. A Darwin-pintyek pedig arról nevezetesek, hogy Charles Darwin különböző csőrformáik tanulmányozása után még jobban megszilárdította evolúciós elméletét.

A pompás fregattmadár

A leglátványosabb lakók mégis a leguánok.

Itt él az egyetlen olyan leguánfaj, nevezetesen a tengeri gyík, mely sós vízben él. A nap nagy részét a part menti sziklákon sütkérezéssel tölti. Mikor a legnagyobb a forróság, akkor a víz alá merül, hogy a gazdag algagyepeken legelje a moszatokat. A szervezetébe került felesleges sót speciális orrmirigyeikkel választják ki.

Tengeri leguánok, fotó: Aquaimages

A szárazföldi leguánoknak két ismert faja a Conolophus pallidus (Santa Fé-szigeti varacskosfejű leguán) és a Conolophus subcristatus (varacskosfejű leguán, a fenti képen A). Előbbi csak Santa Fé szigetén fordul elő, míg utóbbival Fernandina, Isabella, Santa Cruz, Plaza Sur, Seymour Norte és Baltra szigetén is találkozhatunk. A szárazföldi leguánok is főként növényevők, gyümölcsökkel, virágokkal táplálkoznak. Akár 50-60 évig is élhetnek.

Balra a Santa-Fé szigeti (fotó: Haplochronis), jobbra a varacskosfejű leguán (fotó:Roderick Eime)

1835-ben, mikor Charles Darwin a szigetekre látogatott – ahol öt hetet töltött – nem fedezte fel a Wolf-vulkánt, mely Isabella szigetének legészakibb tűzhányója. Így, bár lejegyezte mind a tengeri, mind a szárazföldi leguánokat, nem találkozhatott egy másik szárazföldi leguánfajjal, mely csak és kizárólag a Wolf-vulkánon fordul elő.

Ami még meglepőbb, hogy ez a leguán, melyet a spanyol rosada néven, rózsaszínként jegyeztek fel a színe alapján (a fenti képen a B), a későbbiekben szigetekre utazó kutatók számára is ismeretken maradt.

A 'rózsaszín' leguán

1986-ban ugyan véletlenül megpillantották a nemzeti park őrei, mégsem kapott nagyobb figyelmet.

Egészen 2009-ig, amikor is mélyebben kezdték tanulmányozni ezt a fajt. A genetikai vizsgálatok kimutatták, hogy a két varacskosfejú leguán között a genetikai távolság jóval kisebb, mint a rosada és a másik két faj között.

Ez a rózsaszín faj – mely a testén sötétebb színű sávokat is visel -megkérdőjelezi a szárazföldi leguánok diverzifikációjának, azaz a fejlődési vonaluk szétválásának jelenleg vélt időpontját.

A rózsaszín leguán az egyetlen bizonyíték a szárazföldi leguánok leszármazási vonalának még régebbi – a pleisztocén időszaknál korábbi – szétválására, ami az egyik legősibb eseménynek számít Galápagos történetében.

Ezek a felfedezések még hatékonyabb fajmegőrzési programért kiáltanak, hogy ezt az újonnan felfedett fajt megóvjuk a kihalás veszélyétől.

Forrás: NCBI, An overlooked pink species of land iguana int he Galápagos, project led by Gabriele Gentile, 2009 by The National Academy of Sciences of the USA

 Nagyításhoz kattintson a képekre!

 

  • Brokkolival a leukémia ellen

    Egy új tanulmány megállapította, hogy a brokkoliban és más keresztesvirágú zöldségben található vegyület, az ún. szulforafán, koncentrált formában csökkentette az akut limfoblasztos […]

  • Miért olyan finnyás a cicám? A 8 leggyakoribb ok!

    Számos gazdinak okoz fejtörést cicája etetése. Sorra kínálgattad már mindenféle eledellel kedvencedet, de ő a legtöbbe még csak bele sem […]

  • Ügyeljünk kedvenceink épségére az ünnepek alatt!

    Kutyánkat, cicánkat megzavarhatja az ünnepi készülődés, a sok új látnivaló, a fények, az illatok, a sürgés-forgás. Némelyikükből félelmet válthat ki, […]

  • Toby Stephens igazi világa a színpad

    Toby Stephens huncut mosolya, átható tekintete, vonzó és elegáns megjelenése, nem utolsósorban pedig kimagasló tehetsége egyaránt alkalmassá teszi arra, hogy […]