Az ízek szeretete öröklődik

Az, hogy milyen ízeket kedvelünk elsősorban, azaz milyen az ízpreferenciánk, két dolog határozza meg: egyrészt kellemes vagy éppen kellemetlen tapasztalataink az ételekkel vagy italokkal kapcsolatban, másrészt örököljük, hiszen az ízekhez való viszonyulásunk már  a méhen belül kifejlődik.

A magzati fejlődés embrionális szakaszában, a terhesség első és nyolcadik hete között létrejön az összes érzékszervünk. Ezen belül, az ízérzékelésért felelős ízlelőbimbók a nyolcadik héten alakulnak ki, és indulnak fejlődésnek. Az embrionális burok folyadéka számos aromaösszetevőt tartalmaz, amivel tovább fejlődnek az ízreceptorok, főként, miután a tizenkettedik hét környékén a magzat elkezd nyelni.

 A magzat naponta 200-760 ml magzatvizet nyel, melyhez már a tizedik hét után a magzati vizelet is hozzáadódik. A magzat ebben korban számos ízzel és ízösszetevővel ismerkedik meg: találkozik a gyümölcs- és szőlőcukorral, zsírsavakkal, aminosavakkal, ásványi sókkal.

Minthogy a magzatvízbe természetesen az anya étrendjéből származó ízek is bekerülnek, a babák már ekkor megismerik a „hazai” ízvilágot, azelőtt, hogy ténylegesen megkóstolnák az otthon ízeit.

A huszonhatodik-huszonnyolcadik héten a magzat már „fintorgó” arckifejezéssel is képes jelezni, hogy ha egy íz, főleg a keserű, nem tetszik neki. Ugyanakkor az édes ízzel már sokkal elfogadóbb, és ez születés után, az újszülötteknél is így van.

Az újszülöttek a legnagyobb elégedettséggel az édes ízre reagálnak. A savanyú ízeket általában elutasítják, míg a keserű ízeket 14-180 napos korban kezdik lassacskán elfogadni, de nagy koncentrációban az is a nem kívánatos ízek közé tartozik.

Az édes íz elfogadásában az evolúciónak is nagy szerepe van, az édes íz ugyanis azt jelezheti ősidők óta, hogy egy táplálék nem mérgező, biztonságos, ugyanakkor sok energiát ad.

Az anyatej is gazdag aromaforrás. Ha egy anyuka például fokhagymát eszik, a hagyma természetes aromái már egy-két óra múltán megjelennek az anyatejben.

Az anyatej íze szintén hatással van a gyermek későbbi ízpreferenciájára. Tápszeren nevelt kisbabáknál érdekesség, hogy felnőttkorban jobban vonzódnak a vanillin ízesítésű élelmiszerekhez, melynek oka abban is keresendő, hogy a tápszereket vanillinnel ízesítik.

A kisgyerekek sokszor elutasítják a számukra új ízeket, új ételeket, és csak többszöri próbálkozás után fogadják el. Az egészséges ételeket mindig próbáljuk bevezetni étrendjükbe, de ha egy ételt végképp nem akarnak elfogadni, ne erőltessük. Hagyjuk, hogy hadd alakuljon  saját ízvilága az ő döntése alapján.

Az ízlés, az ízekhez való alkalmazkodás már az anyaméhben elkezdődik, és egészen időskorig folytatódik. Ugyanakkor az alapvető ízperferenicák állandóak és maradandók egészen életünk végéig.

A cikkben szereplő tudományos adatok forrása: EUFIC.org

 

Random Posts

  • Megtudhatjuk kutyánk szemszínéből, hogy hajlamos-e bőrallergiára?

    Az allergia nem csak ránk, emberekre jellemző. Az Amerikai Állatorvosi Szövetség 2012-es tanulmánya kimutatta, hogy a kutyák az emberhez képest […]

  • Ez a vitamin a náthától és az influenzától is véd

    Nemcsak a csontok és az izmok egészségét védi a D-vitamin pótlás, hanem óv az akut légzőszervi gyulladásoktól, köztük a náthától […]

  • Házi gombás pizza

    Hat pohár (6×2 dl) lisztet egy keverőtálba teszünk. Hozzáadunk egy csapott evőkanál sót, 12 evőkanál olajat. Kézmeleg vízben kikeverünk a […]

  • Természetes megoldások a stressz okozta álmatlanság ellen

    Az alvási problémákat a világon számos ember megtapasztalja, csak az Egyesült Államokban az amerikaiak több mint fele, 60 százaléka szenved […]

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.