Az óceáni éghajlattal vannak összefüggésben az Amazonas térségének tűzveszélyes időszakai

Amazónia

Az óceáni éghajlattal vannak összefüggésben az Amazonas térségét fenyegető tűzveszélyes időszakok, így a tengerfelszín hőmérsékletének rendellenes változásai alapján megjósolható a tűzvészek súlyosságának mértéke – állítják a szakemberek.

    Egy amerikai kutatócsoport összefüggést talált a Csendes-óceán felszíne légnyomásának ingadozásáért felelős El Nino éghajlati jelenség és az Amazonas keleti részét sújtó tüzek között. A Science című folyóiratban megjelent tanulmány továbbá kapcsolatot mutatott ki az Atlanti-óceán felszíni vizeinek hőmérsékletváltozása és az Amazonas déli területeinek tűzvészei között. A szakemberek úgy vélik, hogy az adatok alapján a jövőben megjósolható lesz a tűzveszélyes évszakok veszélyességének mértéke.

    “Eredményeink szerint a Csendes-óceán felszíni vizeinek periodikusan váltakozó felmelegedését (El Nino) és lehűlését (La Nina) jelző óceáni index összefüggésben van az Amazonas keleti részének évközi tüzeivel. Az észak-atlanti vízfelszín hőmérsékletének hosszú távú ingadozásáért felelős, több évtizedes atlanti oszcilláció pedig a régió déli és délnyugati részeit érintő tüzekkel van kapcsolatban – idézte a tanulmányt a BBC brit közszolgálati médium internetes oldala (www.bbc.co.uk). – Ennek a két adatnak a felhasználásával kifejlesztettünk egy olyan empirikus modellt, amely három-öt hónappal előre képes jelezni a regionális tüzek súlyosságát”. 

    Korábbi tanulmányok már kimutatták, hogy a dél-amerikai területeket sújtó, “fokozottan tűzveszélyes évek” általában egy hosszan tartó száraz, illetve csapadékban szegény időszakkal vannak összefüggésben. A korábbi vizsgálatokból az is kiderült, hogy az Amazonas csapadékmennyiségének váltakozásait az Atlanti-óceán és a Csendes-óceán felszínén mért hőmérséklet váltakozása szabályozza. “Az elmúlt három évtizedben akkor figyeltük meg a legsúlyosabb száraz időszakokat az Amazonas térségében, amikor a Csendes-óceán trópusi területének keleti és az Atlanti-óceán északi vízfelszíne abnormálisan meleg volt” – írták a kutatók.

    Egy megbízható előrejelzési rendszer kulcsfontosságú eszköz lenne az érintett szervek számára ahhoz, hogy hatékony intézkedéseket vezessenek be, és jól hasznosítsák az erőforrásokat – hangsúlyozták a kutatók, remélve, hogy tanulmányukkal hozzájárultak egy ilyen rendszer létrehozásához.
“A biológiai sokféleségnek, az erdők szénkészletének és a szavanna ökoszisztémájának megőrzését célzó lépések érdekében megfelelő tervezésre van szükség” – tették hozzá.

Forrás: MTI

Kapcsolódó cikkek:

A globális felmelegedés révén tartóssá válhat az El Niño

A hőmérséklet-ingadozások számos fajt kipusztulásra ítélnek

A klímaváltozás lehetséges következményei 2050-től

Az amazonasi esőerdő több szén-dioxidot bocsáthat ki, mint az USA?

Random Posts

  • Ne keverjük a grépfrút-dzsúzt gyógyszerekkel!

    A grépfrút-dzsúz magas C-vitamin, antioxidáns és káliumtartalmánál fogva fontos része lehet az egészséges étrendnek. Egyes tanulmányok szerint segít csökkenteni a […]

  • Kék szobában a legjobb aludni, bíborban a legkevésbé

    Kékre festett vagy tapétázott szobában a legjobb aludni, bíborban pedig a legkevésbé. Az előbbiben átlagosan 8 perc híján 8 órányi […]

  • Tőlük várjuk a megoldást a klímaváltozásra

    A kutatóktól, tudósoktól várják az emberek a klímaváltozással kapcsolatos megoldást a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) felmérése szerint. Baranyai Nóra és […]

  • A chili az étrend módosítása nélkül is fogyaszt

    Azok a fogyni vágyók, akik a mindennapi étrendjükbe chilit tesznek, könnyebben fogják elérni a kívánt testsúlyt. Ez az erős paprika […]

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.