Kolumbia legkedveltebb gyógynövényei

Vörös gyömbér, fotó: Brian Moore

Kolumbiában a lakosság mintegy 80 százaléka egészségének megóvására továbbra is a népi gyógyászatot alkalmazza. A kutatók fontosnak tartották, hogy lejegyezzék a lakosság által nagyra becsült gyógynövényeket, hiszen a növényekről összegyűjtött tudásanyag akár még új gyógyszerek felfedezéséhez is vezethet.

Kolumbiában található a világ biodiverzitásának megközelítőleg 10 százaléka, és körülbelül 50 ezer növényfajnak ad otthont, melyből mindössze 119-et nyilvánítottak gyógyhatásúnak.

A természeti gazdagság ellenére Kolumbia növényvilága nagyrészt feltérképezetlen, becslések szerint a flóra 70 százaléka ismert, és nagy számban találhatóak olyan veszélyeztetett fajok, melyeket a nagymértékű víz- és levegőszennyezés fenyeget. Ezért félő, hogy bizonyos növényfajok örökre eltűnnek, mielőtt kiderülhetne róluk gyógyászati jelentőségük. A gyógynövények fontos szerepet töltenek be a lakosság életében, ám a hatóságok erre csak az 1990-es évektől kezdve figyeltek fel, és kezdték el szabályozni a növények kereskedelmét, termesztését, tárolását és gyógyászati felhasználását.

Keserű tök (Momordica) érésben lévő termése, fotó: H.Zell

A gyógynövényekről felhalmozott tudásanyagban idegen hatások is érvényesülnek. San Basilio de Palenque-ét – Bolivár tartományban álló kis falut – egykor szökött afrikai rabszolgák alapították, ők hozták létre a ’palenque’-nek nevezett falvakat Kolumbia északi partjainál a tizenhetedik században.

Később a ’palenque’ szó a szabadság szinonimája lett. Az idő múltával az összes palenque eltűnt, kivéve San Basiliot, mely ma már a gazdag afrikai hagyományok megtestesítője Kolumbiában. Megőrizte az ősi afrikai rítusokat, spirituális gondolkodásmódjukat az életről és a halálról, és természetesen a gyógynövényekről gyűjtött minden tudást.

Egy 2007-től 2010-ig tartó tanulmány során interjúsorozatban kérdezték meg a lakosságot (Bolivár északi tartományának nyolc kisvárosában) arról, hogy adott egészségi problémára milyen gyógynövényt használnak.

A felmérésből kiderült, hogy főként a nők vannak tisztában a hagyományos gyógykezelés tudományával, aminek az az oka, hogy a nők feladata a család egészségével való törődés.

Növényfajok, melyeket leginkább használnak:

–         Fokhagyma (Allium sativum): belső élősködők ellen

–         Aloe vera (Aloe barbadensis): megfázásra és influenzára

–         Vörös gyömbér (Alpinia purpurata): fejfájásra és meghűlésre

–         Ambrosia cumanensis: meghűlésre

–         Soursapi (Annona muricata): láz és gyulladás ellen

–         Paico vagy mexikói tea (Chenopodium ambrosioides): belső paraziták ellen

–         Kalabash fa (Crescentia cujete) – influenzára

–         Eukaliptusz (Eucalyptus globulus) – influenzára

–          Baktövis vagy karácsonyi gyertya (Euphorbia tithymaloides) – gyulladás ellen

–         Gliricidia (Gliricidia sepium): viszketésre és lázra

–         Guácima (Guazuma ulmifolia): gyulladásra

–         Indiai napraforgó (Heliotropium indicum): belső élősködőkre és viszketés ellen

–         Luffa vagy szivacsuborka (Luffa operculata): orrmelléküreg-gyulladás

–         Indiai mangó (Mangifera indica): emésztési zavarokra, gyomorrontásra

–        Orvosi kamilla (Matricaria chamomilla): hasfájásra, kólikára, kötőhártya-gyulladásra, idegességre

–        Keserű dinnye vagy keserű tök (Momordica charantia): belső paraziták ellen

–         Narancs jázmin (Murraya exotica): fogfájásra

–         Bazsalikom (Ocimum basilicum): száraz bőr javítására és meghűlésre

–         Tulsi (Ocimum tenuiflorum): puffadásra

–         Majoránna (Origanum majorana): puffadásra

–         Oregánó (Origanum vulgare): fülfájásra

–         Petiveria alliacea: lázra

–         Nagy útifű (Plantago major): vesefájdalomra és szemsérülésekre

–         Psidium guajava: hasmenésre

–         Ricinus (Ricinus communis): meghűlésre

–         Koralnövény (Russelia equisetiformis rosea): bőrelváltozásokra

–         Indiai mandula (Terminalia catappa): bőrelváltozásokra

A gyógynövények felhasznált részei alapján elmondható, hogy 63 százalékban a növény levelét, 15 százalékban a teljes földfeletti növényi részeket, 8 százalékban a gyökereket, 6,5 százalékban a gyümölcsöt iletve termést, 7,5 százalékban pedig egyéb növényi részt használnak. Egyes esetekben a növényi hatóanyag elkészítésénél mézet, cukrot, sót vagy olajat is használnak.

A gyógynövényekről való tudást nemzedékről nemzedékre adják át a családokban.

Forrás: J Ethnobiol Ethnomed. 2011 Sep 22;7:27.

  • Melyik gabonagolyónál talált hibát az élelmiszerbiztonsági vizsgálat?

    Kakaós- és csokoládés bevonatú gabonagolyókat ellenőrzött a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih), a vizsgált 21 termék közül egynél találtak élelmiszerbiztonsági hibát […]

  • Gránátalmával a kórokozók ellen!

    A gránátalma évszázadok óta ismert számtalan pozitív egészségre gyakorolt hatásáról, beleértve az antimikrobiális aktivitását is. Az ókori Egyiptomban is már […]

  • A természet szépséges és hasznos teremtményei

    A Smithsonian Természettudományi Múzeumban állandó kiállítás nyílt Lepkék és növények: társak az evolúcióban címmel. A kiállítás különlegessége, hogy a látogatók […]

  • Hat tipp a székelés megkönnyítésére

    Székrekedés? Kemény széklet? Gyakori probléma. Hátterében nem csak a helytelen étkezés állhat, ugyanis lelki okai is lehetnek: szomorúság, feszültség, idegesség […]