A memória fejlesztése egyszerű módszerekkel

Naponta rengeteg inger és információ ér bennünket a külvilágból. Reklámok, feliratok a boltok kirakataiban, ismeretlen arcok ezrei. Ezeket a pillanatképek csak 1-3 másodpercig maradnak meg bennünk, aztán el is tűnnek.

Előfordul azonban, hogy valamelyik információ már érdekel bennünket, és arra oda is figyelünk. Ebben az esetben átkerül a rövid távú memóriánkba, ahol maximum 20 másodpercig tudjuk tárolni. A rövid távú memória kapacitása számszerűen is kifejezhető, hétnél több információegységet nem képes megőrizni. Tehát ha például valaki megadja nekünk a telefonszámát, azt csak rövid ideig tudjuk felidézni. A bizonyos 20 másodperc után valószínűleg meg kell néznünk a telefonszámot, ha tárcsázni szeretnénk.

Ha ugyanezt a számot elkezdjük memorizálni, felidézzük egymás után többször, akkor bekerül hosszú távú memóriánkba. Ahhoz, hogy ott maradjon, alapfeltétel, hogy rendszeresen használjuk, különben a feledés homályába merül.

A hosszú távú memória több mindent őriz. Itt tárolódnak tanult készségeink, hogyan kell biciklizni, járni, evőeszközzel enni, itt van bevésődve saját nevünk is, és itt kap helyet az a tudásanyag is, melyet életünk során elsajátítottunk.

Annak érdekében, hogy megszerzett konkrét tudásunk ne halványuljon el, időnként fel kell idéznünk. A memória azonban általánosságban is remekül fejleszthető, és nincsen korhoz, kötve, bármikor belekezdhetünk a gyakorlásába.

Íme, néhány ötlet:

  1. Figyeljünk meg egy képet, lehet akár egy festmény is. Nézzük alaposan néhány percig. Ezután, kérjük meg egyik családtagunkat, hogy tegyen fel kérdéseket a képpel kapcsolatban. Például, a kép melyik oldalán áll a szemüveges férfi, melyik kezében tartja a poharat az asztalnál ülő nő, mi van a kép bal sarkában, milyen felirat olvasható a háttérben, mi van az asztalon?
  2. Az előbbi módszer egy általunk rajzolt térképpel is eljátszható. Rajzoljunk egymásnak egy képzeletbeli városrészletet, nézzük néhány percig, majd takarjuk le, és próbáljuk meg fejből elmondani vagy papírra vetni, mi hol látható. (példa a fenti képen)
  3. Neves történelmi személyiségeket vagy eseményeket írjunk egy oszlopba, mellé egy másikba a hozzá tartozó évszámokat, persze nem helyes sorrendben. Keressük meg az összeillő párokat!
  4. Egymásnak felírt szavak mellé írjuk szinonimájukat, annyit amennyi csak eszünkbe jut. Például a szomorú mellé: búsul, bánkódik, el van keseredve, és így tovább.
  5. Jelöljünk ki két betűt, pl. KA. Írjuk le a lehető legtöbb szót, ami ezzel a betűpárral kezdődik.
  6. Írjunk papírcsíkokra ismert közmondásokat, majd vágjuk fel szavanként a papírokat. Keverjük össze, majd rakjuk össze a szavakból a közmondásokat.
  7. Állítsunk össze képekből vagy szavakból csoportokat, úgy, hogy legyen közöttük egy nem odaillő. Majd párunk találja ki, hogy melyik a kakukktojás.
  8. Állítsunk fel egymásnak egy számsort, amelyben a számjegyek valamilyen logika alapján követik egymást. Találjuk ki a soron következő számot!
  9. Római számokkal írjunk le egy helyes matematikai egyenletet.A római számokat gyufaszálakból rakjuk ki, és találjunk ki olyan feladatot, melyben egy, két vagy több gyufaszál áthelyezésével is helyes marad az egyenletünk.
  10. Játszhatunk a családdal egy régi játékot is, az ország-város-hegy-folyó-fiú-lány-állat-növény-autó játékot. Jelöljünk ki egy betűt, és az előbbi sorozatot töltsük ki úgy, hogy mindegyiknek ezzel a betűvel kell kezdődnie. Például a megadott betű a H, akkor ország: Hollandia, város: Hódmezővásárhely, hegy Himalája, folyó: Hernád, fiú: Huba, lány: Henrietta, állat: hóbagoly, növény: hérics, autó: Honda.

Természetesen remek fejtörő játékokat találhatunk a különféle rejtvényfüzetekben is. A lényeg, hogy mindegyikkel karban tarthatjuk az agytekervények munkáját, és segítségükkel játékosan fejleszthetjük a memóriánkat.