Az éghajlatváltozás pecsételhette meg a neandervölgyi ember sorsát

Az éghajlatváltozás pecsételhette meg a neandervölgyi ember sorsát – állítják amerikai antropológusok, akik vizsgálataikról a Human Ecology című folyóiratban számoltak be.

    Amikor az időjárás hidegebbre fordult sok tízezer évvel ezelőtt, mind a neandervölgyi embernek, mind a modern embernek nagyobb távolságokat kellett megtenniük, ha élelmet akartak találni. Ennek eredményeként a két csoport egyedei a korábbinál gyakrabban találkoztak, a két faj keveredett, s e “liezon” eredményeként a neandervölgyi ember eltűnt – olvasható a Discovery News (http://www.news.discovery.com) hírei között.

    “Már rég megdőlt az a feltételezés, hogy a neandervölgyi ember primitív volt. Ellenkezőleg, egyre több olyan bizonyíték kerül napvilágra, amely a Homo neanderthalensis intelligenciájáról tanúskodik. Amennyiben pedig intelligensek voltak, miért tűntek el a Föld színértől?” – teszi fel a kérdést Michael Barton, az Arizonai Állami Egyetem antropológusa.

     A kutatók, hogy feltérképezzék az ősi emberek csoportjainak mozgását a klímaváltozás idején, Távol-Kelettől Gibraltárig 167 barlangból előkerült kőeszközöket vizsgáltak. A fosszíliákból olvasták ki, hogy a neandervölgyi ember, a modern ember, vagy mindkettő lakta-e ezeket a barlangokat 128 ezer és 11,5 ezer évvel ezelőtti időszakban.

    Az antropológusok mindenekelőtt azt vizsgálták, hogy mennyire kopottak voltak a kőeszközök. Amennyiben “otthonülő” életmódot folytattak egykori birtokosaik, a barlangból felhalmozott nyersanyagkészletből szükség esetén új meg új szerszámokat pattintottak. Viszont ha sok időt töltöttek távol a barlangtól, magukkal vitték eszközeiket, amelyeket élezni kellett, s a szerszámok így jobban megkoptak.

    Az eszközök tanúsága szerint amikor meleg volt az éghajlat, a korai ember és a neandervölgyi ember csoportjai egyaránt mobilisak voltak: nem maradtak sokáig egy helyen, és ritkábban találkoztak egymással.

    A jégkorszak beköszöntével mindkét csoport megtelepedett, erről tanúskodnak a folyamatosan gyártott új, éles eszközök. Gyakoribbá váltak a találkozások is. A komputeres modellek szerint a Homo sapiens nagyobb lélekszámú populációja 1500 nemzedék alatt magába olvasztotta a neandervölgyi embert. “A neandervölgyi ember nem halt ki, génjeiket az emberi genom őrzi” – hangsúlyozta Michael Barton.

    Richard Klein, a Stanford Egyetem antropológusa szerint a neandervölgyi ember elég intelligens volt ahhoz, hogy alkalmazkodjon az éghajlatváltozáshoz. Mindazonáltal a tudós meglehetősen szkeptikus, hogy a neandervölgyi és a modern ember keveredése oly mértékű volt-e, hogy az a Homo neanderthalensis eltűnését okozhatta volna.

Forrás: MTI

Fotó: Christophe Ketrec, neandervölgyi ember rekonstrukciója, Franciaország – Annecy-i kiállítás, 2009

  • Gyógyítsuk bőrproblémáinkat Holt-tengeri ásványokkal!

    Az irritált, érzékeny, gyulladt bőr, az akne, az ekcéma, a rosacea, a pikkelysömör komolyan megkeseríthetik a mindennapokat. A Holt-tengeri ásványok […]

  • Eduardo Yáñez, a vonzó „vadember”

    A mexikói színészt hazánkban először a 90-es évek elején láthatták a nézők Alejandro Aldama szerepében a ’Megveszem ezt a nőt’ […]

  • A nukleáris katasztrófák következményei

    A fukushimai katasztrófa ugyanazt a legmagasabb, 7-es besorolást kapta, mint az 1986-ban bekövetkezett csernobili atomerőmű-robbanás. Az azonos besorolás ellenére mégis […]

  • 10 tipp, hogy kedvet csináljunk a gyerekeknek a zöldségekhez és gyümölcsökhöz

    A zöldség- és gyümölcsfogyasztás minden életkorban fontos a szükséges vitaminok- és ásványi anyagok pótlása miatt. A gyerekek azonban általában előnyben […]