A szifakák riasztójelzései a szociális tanulás eredményei

Az állati kommunikáció tanulmányozásának célja, hogy beazonosítsák a kapcsolatot az állatok által kibocsátott jelek és az egyes események között, és ezáltal kikövetkeztessék a jelek lehetséges értelmét, jelentését. A legtöbb állatnak olyan fajra jellemző kommunikációja van, mellyel az azonnali történésekre reagál és a pillanatnyi érzelmi állapotot tükrözi, de néha átalakítják az általuk adott információt valamilyen külső történés hatására, például egy ragadozó felbukkanásakor. Így alakulnak ki azok a hangjelek és riasztójelzések, melyek egy ragadozó közeledtére hívják fel a fajtársak figyelmét.

A főemlősök riasztó hangjelzéseit a szociális tanulásuk is befolyásolja, legalábbis ezt jelzi egy a szifakákkal elvégzett tanulmány. A szifakák a félmajmokhoz tartoznak a főemlősök csoportján belül, egészen pontosan az ugrómakifélék családjába. Nagyon ügyesen mozognak a fákon, akár tíz métert is tudnak ugrani egyik fáról a másikra. A földön jellegzetes két lábon való oldalirányú ugrálással haladnak előre. Nevüket jellegzetes riasztóhangjukról kapták, mely főként “shi-fak” –hoz hasonlít. A szifakák kizárólag Madagaszkár szigetén fordulnak elő, ahol több fajuk is él.

Verreaux és Coquerel-szifaka, fotók: David Dennis és Louis Vandeviviére

A Délnyugat-Madagaszkáron előforduló Verreaux-szifaka és a délkelet-madagaszkári Coquerel-szifaka hasonló riasztóhangokat ad ki, de ezeket különböző szituációkban használják.

Mikor például észrevesznek egy légi veszélyt, egy ragadozó madarat, mindkét faj felnéz az égre, majd lemásznak a fáról, és ordító, ugató hangot hallatnak, melyet néha hörgésszerű hangok követnek. Az ugató hang használata a fajoknál nem mutat nagy eltérést, a ’shi-fak” és a hörgés azonban annál inkább.

Érdekes módon azonban, mikor ezt a hörgésszerű hangot lejátszották az állatoknak, a Verreaux-szifakák azt egy szárazföldi ragadozó jelenlétével azonosították, azaz úgy gondolták, hogy a veszély a szárazföld felől érkezik, míg a Coquerel-szifakák úgy reagáltak, ahogyan egy ragadozómadár közeledtére tennék, azaz felnéztek, lemásztak a fáról és ugató hangot hallattak.

Mikor azonban egy szárazföldi ragadozót pillantanak meg, a szifakák felmásznak a fára, és ott a Verreaux-szifakák hörgő hanggal jelzik a veszélyt, míg a Coquerel-szifakák a „shi-fak” hangokat használják vészjelzésként. A Verraux-szifaka csak akkor használja a „shi-fak” hangokat, mikor a veszély közvetlen, azaz mikor például a madagaszkári ragadozó, a fossza megtámadja és üldözi.

Ezen kívül mindkét faj arra használja a „shi-fak”-ot, hogy a társakkal tartsa a kapcsolatot mikor a csapat egy területen nagyon szétszéled.

A Verraux-szifakáknál tehát a hörgő hang szárazföldi veszélyt, a Coquerel-szifakáknál viszont légi veszélyt jelez. A kutatók úgy gondolják, hogy a riasztó hívásoknak a különböző használata a hosszú szociális tanulás eredménye, és a jel tartalma aszerint változott, hogy ezek a fajok a közös őstől való szétválás óta milyen ragadozókkal kerültek szembe elsősorban. A főemlősök tehát úgy tűnik, képesek a riasztójelzéseiket és veszély esetén mutatott magatartásukat egy adott ragadozóra alkalmazni.

 Forrás: NCBI, Int J Primatol. 2011 April; 32(2): 346–361., © Claudia Fichteland Peter M. Kappeler 2010

 

  • Colin Firth-nek nem hiányzott az Oscar

    Az 50 esztendős angol színész idén ’A király beszéde’ című filmért elnyerte első arany szobrocskáját, bár állítása szerint, a díjak […]

  • Ez az étrend segíthet megőrizni agyad egészségét

    A mediterrán étrend számos módon támogatja egészségünket: csökkenti a szív- és érrendszeri betegségek, a cukorbetegség, valamint egyes daganatos betegségek kockázatát. […]

  • Az aromaterápia szerepe a rákgyógyításban

    Az aromaterápia az illóolajok használata révén segíti a test, az elme és a lélek egyensúlyát. Rákos betegségben szenvedőknél egyfajta tüneti […]

  • Megmentené a fajok többségét, ha sikerülne korlátozni a felmelegedést

    Megmentené a Földön élő növény- és állatfajok jelentős többségét a klímaváltozás hatásaitól, ha az iparosodás előtti időkhöz képest 1,5 Celsius-fokban […]