Milyen egészségi problémákra jó a szója valójában?

A hüvelytermés a magvakkal, fotó: Scott Bauer

A szója a hüvelyesek családjába tartozik, akárcsak a bab vagy a borsó. A mag, azaz a szójabab az ázsiai étrendnek már többezer éve szerves része. A magas fehérjetartalmú magvak izoflavon molekulákat tartalmaznak, ún. fitoösztrogéneket, melyek hasonlóak a női ösztrogén hormonhoz. A szójabab megfőzhető és megehető, de a szójababból többféle élemiszer is készül, az ún. tofu más néven szójatúró, húspótló élelmiszerek, de még szójaital is.

A szójafogyasztáshoz több egészségügyi előny is kapcsolódik, és sokan éppen azért fogyasztják, akár étrendkiegészítő (tabletta vagy kapszula) formájában is, hogy bizonyos betegségek kockázatát csökkentsék, úgy mint csontritkulás, magas vérnyomás, magas koleszterinszint, memóriaproblémák, mellrák, prosztatarák, illetve a klimaxos tünetek enyhítésére.

A szójával végzett tudományos kutatások valóban alátámasztják a koleszterincsökkentő hatását, napi fogyasztása kis mértékben csökkenti a „rossz”, azaz LDL koleszterin szintjét, illetve hatásos lehet a menopauza tüneteinek, például a kellemetlen hőhullámoknak a csökkentésére. Újabb kutatások szerint pozitívan hat a verbális memóriára is.

A kutatások továbbra is folynak a szója pozitív hatásaival kapcsolatban, de egyelőre nicsenek tudományos bizonyítékok arra vonatkozóan, hogy tényleg eredményesen alkalmazható más egészségügyi problémák esetén.

Amennyiben valaki élemiszerként fogyasztja biztonságosnak tekinthető, étrendkiegészítőként (tabletta, kapszula formájában, melyek a hatóanyagokat koncentráltan tartalmazzák) való bevitele hosszú távon viszont nem javasolt. Mellékhatásként kisebb gyomor-és bélproblémákat okozhat, hányingert, puffadást, székrekedést, vagy allergiás reakciókat, bőrkiütést, és légzési problémákat, melyek azonban ritkán fordulnak elő (NCCAM-National Center for Complementary and Alternative Medicine).

A szója izoflavonoidok hosszú távú fogyasztásának biztonságosságát még nem állapították meg, ugyanakkor vannak olyan betegségek, melyeknél kifejezetten ellenjavallt a fogyasztása. Az izoflavon tartalmú kiegészítők fogyasztása eredményezheti a méh nyálkahártya megvastagodását, mely idővel méhrák kialakulásához is vezethet. Olyan rákbetegségek esetén sem ajánlott a szedése, melyek hormonérzékenyek, és a rákos sejtek a hormonális hatásra növekedéssel reagálnak. Mivel a fitoösztrogének is hormonhatású vegyületek, mell- petefészek- és méhrák esetén – illetve ha ezeknek a betegségeknek fennáll a kockázata – akkor ellenjavallt az ilyen hormonhatású étrendkiegészítők használata, vagy meg kell beszélni a kezelőorvossal.

Kapcsolódó cikk:

A szójatej egészségesebb, mint a tehéntej?