Van remény a korallok számára?

A korallok jövője még mindig bizonytalan, de úgy tűnik, egyes fajok képesek bizonyos túlélési mechanizmusokat kidolgozni egyre savasodó környezetükben.

Egy Porites korall /kép: http://coexploration.org/

Ahogy az emberi tevékenység következményeként egyre nő a légkör szén-dioxid tartalma, az óceánok egyre nagyobb mennyiséget nyelnek el belőle. A szén-dioxidból szénsav keletkezik, aminek savasodás az eredménye. Ez a folyamat különösen azoknak a tengeri szervezetnek káros, melyek kalcium-karbonátos, azaz meszes vázat építenek maguknak. Ilyenek a kagylók, csigák és a korallok is, melyek sokkal jobban érzik magukat egy magasabb kémhatású, mint egy savas környezetben. A vázképződéshez magas ásványianyag-tartalmú tengervízre van szükségük, ám az ásványi anyagok mennyisége a savas kémhatás miatt egyre csökken.

Amennyiben a folyamat a jelenlegi ütemben halad tovább, a kutatók szerint a korallzátonyok akár már a századfordulóra eltűnhetnek. Ezzel pedig beláthatatlan láncreakció indulhat el, hiszen nem csak a zátonyok páratlan élővilága omlik össze, hanem ezernyi másik élet, mely az itt élő fajoktól függ. Mindez nem csak a biológiai sokféleségre jelenthet hatalmas csapást, hanem a halászatra és a turizmusra is. Egész közösségek mehetnek tönkre, akiknek az élete a korallzátonyok élővilágától függ. A világ számos kutatója keresi a választ arra a kérdésre, hogy vajon van-e mód arra, hogy az egyre savasodó óceánokban fennmaradjanak az egészséges korallzátonyok.

A northridge-i Kaliforniai Állami Egyetem tudósai, Peter Edmunds és Robert Carpenter Mo’orea korallzátonyainak vizsgálatakor érdekes fejleményre bukkantak, ami egy kis reménykedésre adhat okot a korallok jövőjével kapcsolatban.

Mo'orea, Cook-öböl (fotó: Rv-fr.wiki)

Mo’orea szigete Francia-Polinéziában található, és sokan a világ legszebb szigetének tartják. Kristálytiszta vizében lenyűgöző színvilágú korallzátonyok fogják körbe partjait. Nagy számban találhatók meg itt a Porites nevű korallfajok, melyekről kiderült, hogy képesek ellensúlyozni a savasodás negatív hatásait. Mikor Edmunds a Porites korallokat különböző hőmérsékletnek és kémhatásoknak tette ki, megfigyelte, hogy amennyiben sokkal több táplálékforráshoz – planktonhoz – jutnak, csökken a savasság káros hatása. A tudósok szerint ez egy nagyon érdekes mechanizmus. Ahogy a tengervíz savasodik, a korallok elraktározzák a vázépítéshez szükséges kalcium-karbonátot. Bár a savasodás valóban csökkenti a korallszövet meszesedésének folyamatát, úgy tűnik, a korallok erre nagyobb táplálékigénnyel reagálnak, és ha az élelemforrás rendelkezésükre áll, akkor még savasabb környezetben is képesek úgy megváltoztatni belső szerkezetüket, hogy vázat tudjanak létrehozni.

Ez a képesség biztató lehet a korallok jövőjét tekintve. A kutatók számára fontos feladat, hogy feltérképezzék, más korallfajok tudnak-e ugyanígy alkalmazkodni a változó kémhatáshoz. -forrás: NSF- National Science Foundation 

Random Posts

  • A szellemi hanyatlás ellen és a vérkeringés élénkítésére: Ginkgo biloba

    A Ginkgo biloba, más néven páfrányfenyő leveleit a kínai orvoslásban már régóta használják az agyi vérkeringés javítására, és a modern […]

  • Előadás a smaragdfáról

    Másodszor tartottak előadást korunk csodafájáról, a smaragdfáról a Mágocsy Kastélyban, a XVI. Bodrogközi Napok alkalmából 2013.07.06-án. A több mint 2000 […]

  • A hosszú élet titkát őrzi egy apró görög sziget

       Az apró sziget 65 évnél idősebb lakóinak bevonásával készült vizsgálat szerint a helyiek átlagosan egy évtizeddel tovább élnek, mint […]

  • Új afrikai krokodilfajt azonosítottak tudósok

    A súlyosan veszélyeztetett páncélos krokodil tanulmányozása közben meglepő felfedezést tettek amerikai tudósok: a hüllőről eddig úgy vélték, hogy egyetlen faj, […]

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.