A jódhiány veszélyei

Szervezetünk számára a jód alapvetően fontos a pajzsmirigy hormonok termelődéséhez. Ezek a hormonok szabályozzák az anyagcserét, emellett nélkülözhetetlen a szevezet egészséges fejlődéséhez, különösen terhesség alatt és csecsemőkorban szükséges a csontozat és az agy fejlődéséhez. Jódra tehát mindenkinek szüksége van, de a várandós kismamáknak és a csecsemőknek különösen.

Természetes forrásai a halak – tőkehal, tonhal – alga, rák, és egyéb tengeri állatok, melyek általában gazdagok jódban. Emellett találunk jódot a tejben és a tejtermékekben, joghurtban, sajtban, gabonákban. A zöldségek és a gyümölcsök is tartalmaznak jódot eltérő mennyiségben, bár a jódtartalmuk attól is függ, hogy milyen földben teremtek illetve milyen műtrágyát kaptak. Jódozott só formájában is fedezhetjük szervezetünk jód-igényét, és gyakorlatilag ez a legelterjedtebb mód a jód pótlására, a világon a háztartások 70 százalékában használnak ilyen sót. Bizonyos esetekben jobban oda kell figyelnünk a bevitt jód mennyiségére, mert hiány léphet fel:

– terhesség idején. A várandós kismamáknak a felnőtteknek ajánlott napi mennyiségnél körülbelül 50 százalékkal több jódot kell fogyasztaniuk annak érdekében, hogy a magzat jódigényét is fedezni tudják. Szoptatás idején az anyatejjel jut jód a csecsemő szervezetébe, ám ennek mennyisége is  attól függ, hogy mennyi jód található az anya szervezetében.

– nagy mennyiségű szója és keresztesvirágú zöldségek fogyasztásakor. A szója, valamint a káposztafélék (káposzat, karfiol, brokkoli, kelbimbó) gátolják a jód megfelelő hasznosulását a szervezetben. Azonban, ha szervezetünk kellő mennyiségű jódhoz jut, és emellett éssszerű mennyiségben fogyasztunk ilyen élelmiszereket, nem kell tartanunk jódhiánytól.

Ha mégis kialakul a jódhiány, akkor nem termelődik kellő mennyiségben a pajzsmirigyhormon. Terhesség idején a súlyos jódhiány maradandóan károsíthatja a magzatot, növekedésbeli elmaradottágot, értelmi fogyatékosságot, késleltetett fejlődést okozva. Kevésbé súlyos jódhiány az átlagosnál alacsonyabb IQ-t eredményez gyerekeknél, felnőttkorban csökkent gondolkodási és tisztánlátási képességet. A nyakon a megnagyobbodott pajzsmirigy, más néven golyva a hiány első  látható jele lehet.

Egyes vizsgálatok szerint nagyobb dózisú jód-kiegészítésre lehet szükség fibrocisztás emlőbetegség (jóindulatú cisztás elváltozás) esetén is, mert csökkenti a fájdalmat, de ebben az esetben szedését beszéljük meg az orvossal.

A napi ajánlott jódmennyiség (mikrogrammban):

Születéstől 6 hónapos korig: 110 mcg

Csecsemőknek 7-12 hónapos korban: 130 mcg

Gyermekeknek 1-8 éves korig: 90 mcg

Gyermekeknek 9-13 éves korig: 120 mcg

14-18 éves korig: 150 mcg

Felnőtteknek: 150 mcg

Terhesség idején: 220 mcg

Szoptatás idején: 290 mcg

Akárcsak a hiány, a túlzott jódbevitel is káros lehet. Akár hasonló tünetet is produkálhat: golyvát. Továbbá okozhat pajzsmirigy-gyulladást, és pajzsmirigy-rákot is. Ha túl nagy adagot vettünk be (több grammot péládul), akkor az égő érzést okoz a szájban, a torokban és a gyomorban, hasi fájdalmat, hányást, hányingert, hasmenést, gyenge pulzust, vagy akár kómát okozhat.

A még biztonságos felső határok (ezek az értékek természetesen nem vonatkoznak azokra, akik betegségük miatt az orvos által felírt mennyiséget fogyasztják):

Születéstől 12 hónapos korig: Nem megállapított

Gyermekek 1-3 éves: max. 200 mcg

Gyermekek 4-8 ​​éves: max. 300 mcg

Gyermekek 9-13 éves: max. 600 mcg

14-18 éves: max. 900 mcg

Felnőtteknek: max. 1100 mcg

Random Posts

  • Galápagos rózsaszín leguánjai

    A vulkanikus eredetű, lávából felépült Galápagos-szigetek a mai napig szolgálnak evolúciós újdonságokkal. A körülbelül egy tucatnyi nagyobb és több száz […]

  • Melyek a szorongás legfőbb tünetei?

    A félelem és a szorongás hozzátartoznak életünkhöz. Szorongás tölthet el bennünket egy vizsga előtt, vagy ha egy sötét utcán kell […]

  • Hogyan befolyásolja reggelink összetétele a vas hasznosulását?

    Az Egészségügyi Világszervezet szerint, a világ népességének 80 százaléka vashiányos, és körülbelül 30 százalékuk szenved vashiányos vérszegénységben. A vashiánynak fokozott […]

  • A kígyók „látják” a hőt

    Amerikai kutatók egy csapata Michael Grace biológus vezetésével azt vizsgálja, hogy a kígyók különlegesen egyedülálló infravörös (hő) érzékelői hogyan vesznek […]

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.