A szelén számos betegségünkkel összefügg

A szelén nélkülözhetetlen egészségünk fenntartásához, bár csak kis mennyiségben van rá szükségünk. Ez az ásványi anyag fontos antioxidáns enzimek, az ún. szelenoproteinek része, melyek segítenek megelőzni a szabad gyökök által okozott sejtkárosodást, ezáltal kiemelkedő szerepük van a rák- és szívbetegségek megelőzésében. Egyes szelenoproteinek segítenek a megfelelő pajmirigyműködés fenntartásában is, és az immunrendszer megfelelő működéséhez is szükségesek.

Az egyes élelmiszerek szeléntartalma nagyban függ attól, hogy a talaj, amiből a növény kifejlődött, mennyi szelént tartalmaz. Az Egyesült Államok egyes régióiban (Nebraska, Dakota) kiemelkedő a talaj szeléntartalma, és az itt élő emberek szervezete kellően el van látva szelénnel, míg például Kína és Oroszország egyes területein nagyon alacsony a szeléntartalom, és a hiány az emberek szervezetében is megmutatkozik.

A szelénhez nem csak növényi, hanem állati eredetű élelmiszerek fogyasztásával is hozzá lehet jutni, és a húsban található szelénmennyiség itt is attól függ, hogy az állat által evett növény mennyit tartalmazott ebből az ásványi anyagból. Van egy olyan hangavirágúakhoz tartozó növény, amelynek szokatlanul magas a szeléntartalma, a barzil mogyoró. Ezt a mogyorófajtát csak alkalmanként fogyasszuk, mert mindössze 30 grammjában a napi ajánlott szelénmennyiség több mint 770 százaléka található, aminek az elfogyasztásával a felső ajánlott határérték csaknem kétszeresét visszük a szervezetünkbe.

A szelén természetes forrásai:

– húsok: tonhal, pulyka, csirke, marha

– tojás, sajt, teljes kiőrlésű kenyér, fehér kenyér (feleannyi mennyiséget tartalmaz, mint a teljes kiőrlésű), barna rizs, gabonamagvak

Napi ajánlott mennyisége:

Életszakasz Napi ajánlott mennyiség mikrogrammban (mcg)
1-3 éves korig 20 mcg
4-8 éves korig 30 mcg
9-13 éves korig 40 mcg
14-18 éves korig 55 mcg
19 éves kortól 55 mcg
Terhesség idején 60 mcg
Szoptatás idején 70 mcg

Csecsemők számára nincsen pontosan meghatározva a szükséges szelén mennyisége, de az anyatejjel bekerülő szelén (naponta 15 mcg) kielégíti a baba szükségleteit.

A szelénhiány következményei

Léteznek arra vonatkozóan bizonyítékok, hogy a szelénhiány hozzájárulhat egyes szívbetegségek és pajzsmirigy-alulműködés kialakulásához, valamint az immunrendszer működését is gyengíti.

Három olyan betegség létezik, mely kifejezetten a szelénhiányhoz köthető: a Keshan-kór (szívfunkciók működésbeli zavarát okozza főként gyerekeknél és fiatal nőknél), a Kashin-Beck kór (csont és ízületi megbetegedés), és az endemikus kretenizmus (szellemi visszamaradottság). Ezek a betegségek a kifejezetten szelényhiányos térségekben fordulnak elő.

Kik számára ajánlott a szelén-kiegészítés?

– Crohn-betegség (regionális bélgyulladás) esetén, illetve minden egyéb olyan emésztőrendszeri probléma miatt, amikor a szelén felszívódása nem megfelelő.

– azok számára, akik hosszantartó súlyos gyulladással és fertőzéssel járó betegségben szenvednek, mert ez az állapot lecsökkenti a szelén mennyiségét a szervezetben.

– jódhiány esetén is hasznos lehet, mert a kutatások szerint a szelén-hiány tovább rontja a jód-hiány következményeit, továbbá a szelén védelmet nyújthat a golyva (pajzsmirigy-megnagyobodás) ellen is.

A szelén és egyes betegségek összefüggései

– Egyes tanulmányok szerint bizonyos rákbetegségek (tüdő-, vastagbél- és prosztatarák) előfordulása és az ebből eredő halálozási arány kisebb azoknál az embereknél, akiknek a vérében magasabb a szelén szintje.

A nem-melanómás bőrrák előfordulása jelentősen magasabb az Egyesült Államok azon régióiban, ahol alacsony a talaj szeléntartalma.

A kutatók szerint a szelén két módon csökkenti a rák kockázatát: egyrészt, mint antioxidáns megvédi a sejteket a szabad-gyökök károsító hatásától, másrészt segít megelőzni illetve lassítani a tumor növekedését, mivel az immunrendszer működését serkenti és gátolja a daganatot ellátó véredények fejlődését.

– A szelénnek a szívbetegségek (szívkoszorúér-betegség) megelőzésében is szerepe lehet, mert azok közé az antioxidánsok közé tartozik, melyek gátolják a rossz LDL koleszterin oxidációját

– Kutatások kimutatták, hogy a rheumatoid arthritisben szenvedők vérében kisebb a szelén mennyisége, ezért feltehetően állapotuk javítható szelén-kiegészítéssel, bár ennek pontos megállapításához további kutatások szükségesek

– HIV/AIDS betegség esetén a rossz felszívódás miatt számos fontos tápanyag, beleértve a szelén mennyisége is csökken a szervezetben. A szelénhiány pedig tovább rontja az immunrendszer működését, ami miatt fokozódik a betegség előrehaladása. A HIV-vírus szelént is használ a szaporodáshoz, ami tovább csökkenti a szelén szintjét, ezért fontos, hogy a betegek szelénkiegészítést kapjanak, melyet az orvos felírhat nekik, és a táplálkozással is ügyelni kell a szükséges bevitelre.

A szelén-túladagolás következményei:

Ha a vérben a szelén mennyisége túl magas (meghaladja a 100 mcg/decilitert), az szelenózist okozhat, melynek tünetei a gyomor-bélrendszeri panaszok, hajhullás, fehér foltok a körmön, fokhagyma szagú lehelet, fáradtság, ingerlékenység és enyhe idegkárosodás.

A szelénbevitel biztonságos felső határa:

Életkor Felső biztonságos határ mikrogrammban
0-6 hónapos korig 45 mcg
7-12 hónapos korig 60 mcg
1-3 éves korig 90 mcg
4-8 éves korig 150 mcg
9-13 éves korig 280 mcg
14-18 éves korig 400 mcg
19 éves kor felett 400 mcg

Forrás: National Institutes of Health

  • Vegán harcművészek, akik elutasítják a húsevést

    A vegetáriánus, illetve vegán étrenddel szemben az egyik fő kritika, hogy nem biztosít a szervezet számára kellő mennyiségű és minőségű […]

  • Vegetáriánus étrendre kényszerítheti az emberiséget a súlyosbodó élelmiszerhiány

    A vízszűke miatt egyre súlyosbodó élelmiszerellátási problémák miatt az emberiségnek radikális változtatásokkal, egyebek között a majdnem teljes vegetarianizmusra való áttéréssel […]

  • A kutyák szürkehályog betegsége

    A szürkehályog a kutyák egyik leggyakoribb szembetegsége. Több különböző formája van, és számos kiváltó oka lehet. Mindegyik fajtájú kutyust egyaránt […]

  • Az ilyen szívverés nem növeli a szívbetegség kockázatát

    A normálisnál lassabb szívverés nem növeli a szívbetegség kialakulásának kockázatát egy új amerikai tanulmány szerint.”Eredményeink jó hírt jelentenek azok számára, […]

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.