Töpörödéssel válaszolhatnak az állatok az éghajlatváltozásra?

Amikor az első ismert ló, a Sifrhippus sandae, megjelent Észak-Amerika erdeiben mintegy 50 millió évvel ezelőtt, a legcsekélyebb mértékben sem hasonlított azokra a paripákra, melyeket ma lovaknak nevezünk. Körülbelül 5,4 kilogrammot nyomott, ráadásul testsúlya a megjelenését követő évezredekben még tovább csökkent.

Művészi rekonstrukció a mai ló és a Sifrhippus összehasonlítására, szerző: Danielle Byerley, UFL

 

A Sifrhippus megközelítőleg 56 millió évvel ezelőtt élt egy nagyjából 175 ezer éves periódusban, amikor is az átlagos globális hőmérséklet hozzávetőleg 6 Celsius fokkal emelkedett. A tudomány ezt az időszakot paleocén-eocén hőmérsékleti maximumként (angol nevén PETM: Paleocene-Eocene Thermal Maximum) tartja számon, mivel a hőmérsékletemelkedés a paleocén és az eocén korszakok határán következett be.

A változást az okozta, hogy jelentős mennyiségű szén került a légkörbe és az óceánokba. Erre az eseményre nem csak a Sifrhippus, hanem az akkori emlősfajok egyharmada méretbeli csökkenéssel reagált, aminek a mértéke nagyon is jelentős volt, hiszen egyes fajok eredeti méretük felére „törpültek”.

A Sifrhippus termete közel 30 százalékkal csökkent, aminek következtében akkora lett, mint egy kisebb házi cica, testsúlya körülbelül 3,8 kilogramm volt. A „zsugorodás” a faj 175 ezer éves története alatt az első 130 ezer évben következett be, az utolsó 45 ezer éves periódusban a tendencia megfordult, és a testsúlya kicsit kevesebb mint 7 kilogrammra gyarapodott.

A kutatók feltételezései szerint a „törpösödés” jelenségét az emlősöknél az emelkedő hőmérséklet vagy a szén-dioxid magas koncentrációja okozhatta elsősorban.

Ross Secord, a Nebraska-Lincoln Egyetem ornitológusa, és Jonathan Block, a Florida Egyetem kutatója egy új tanulmányban be is bizonyították, hogy a méretbeli csökkenés összefügg a hőmérséklet emelkedésével.

Eredményeik választ adhatnak arra is, mi történhet a Föld jelenlegi állatvilágával a közeli jövőben a globális felmelegedés hatására.

A Sifrhippus fosszíliái és fogméreteinek elemzései egyaránt bizonyítják, hogy a lovak termete és a fogaik mérete a hőmérséklet emelkedésével párhuzamosan csökkent. Mivel a folyamat elég hosszú ideig tartott, erős érvek szólnak amellett, hogy a lovak méretbeli változásának evolúciója a hőmérsékletemelkedésre válaszul adott természetes kiválasztódás jelenségével magyarázható.

Mindez felveti annak a lehetőségét, hogy talán Földünk állat- és növényvilága a nem is olyan távoli jövőben hasonló változásokon mehet keresztül a felmelegedés hatására. A következő 100-200 évben a hőmérséklet mintegy 4 Celsius fokos emelkedését jósolják. Az előrejelzések a 19. század közepe óta tartó 40 százalékos szén-dioxid emelkedésén alapulnak, amióta is 280-ról 392 ppm-re (rész/millió) nőtt a légköri szén-dioxid mennyisége.

Persze hatalmas különbség, hogy míg 56 millió éve a hőmérséklet 10 ezer év alatt nőtt 10 fokkal, a közeljövőben egy hasonlóan nagymértékű változás mindössze 100-200 év alatt mehet végbe.

Nagy kérdés, hogy vajon ugyanúgy kisebbedéssel válaszolnak majd a ma élő állatok az éghajlatváltozásra, akárcsak a Sifrhippus? Változni fog az állatok termete az elkövetkező évszázadokban?

Ross Secord ornitológus szerint egyes madárfajoknál már ma is megfigyelhetőek olyan jelek, melyek arra utalnak, hogy a testméretbeli csökkenésre valóban számítani lehet.

Az emelkedő hőmérséklet viszont nem az egyetlen kihívás, amivel az állatoknak szembe kell nézniük. Kutatások szerint ugyanis a megnövekedett szén-dioxid szint csökkenteni fogja a növények tápanyagtartalmát, és ez lehet a méretbeli csökkenés következő mozgatórugója. –forrás: NSF-National Science Foundation

Random Posts

  • A balin lett az év hala

    Az elmúlt évek legszorosabb versenyében a balin (Leuciscus aspius) kapta a legtöbb szavazatot a Magyar Haltani Társaság hagyományosan meghirdetett és […]

  • A BMI-érték megtévesztő lehet

    A manapság olyan népszerű BMI-érték, azaz testtömeg-index, mely arra szolgál, hogy megtudjuk, ideális-e a testsúlyunk, hibás eredményt is mutathat. Egy […]

  • Ennél többet chia-magot ne egyél egy nap!

    Bár a chia-mag, magyar nevén aztékzsályamag  slágerterméknek számít, értékesítésének szigorú feltételei vannak, nem árusítható például ömlesztve, illetve pudingba vagy joghurtba keverve, […]

  • Brokkolival a leukémia ellen

    Egy új tanulmány megállapította, hogy a brokkoliban és más keresztesvirágú zöldségben található vegyület, az ún. szulforafán, koncentrált formában csökkentette az akut limfoblasztos […]

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.