A gorilla közelebbi rokonunk, mint hittük

Egy nemzetközi kutatócsoport a gorilla genomszekvenálása, azaz DNS sorrendjének meghatározása során úgy találta, hogy ez a főemlős közelebbi rokonságban állhat az emberrel, mint azt korábban gondoltuk.

Ha összehasonlítjuk a humán genom szekvenciát más fajokéval, az segíthet megérteni, hogyan alakultunk ki, és mi tett bennünket egyedivé. Az összevetés segít a tudósoknak az emberi gének jobb megértésébe,n és mélyebb betekintést enged az egyes betegségekbe.

A csimpánz után a gorilla a legközelebbi rokonunk, és az utolsó főemlős, melynél elvégezték a genomszekvenálást. A gorillák a vadonban már csak elszigetelt, veszélyeztetett csoportokban élnek Közép-Afrika erdeiben.

A kutatócsoport egy Kamilah nevű nyugati síkvidéki nőstény gorilla genomját (teljes DNS-állományát) hasonlította össze az ember, a csimpánz, az orángután és a makákó genomjával.

Az összehasonlítás, valamint a fosszilis bizonyítékok is azt mutatták, hogy az ember és a csimpánz fejlődési vonala mintegy 5,5-7 millió éve vált szét. A közös ősök pedig 8,5-12 millió éve váltak el a gorillától.

A csimpánzok genom szekvenciái jobban hasonlítanak az emberekéhez, mint a gorillákéhoz a genom 70 százalékában. Azonban 30 százalékban a gorillák jobban hasonlítanak az emberhez vagy a csimpánzokhoz, mint utóbbiak egymáshoz.

Az evolúciós előnyöket biztosító gének gyorsan változtak az idő múlásával. A kutatók úgy találták, hogy a gorilláknál azok a gének mentek át nagyfokú változáson, melyek felelősek a hangérzékelésért, valamint a fül, a szőrtüsző, az ivarmirigy és az agy fejlődéséért.

Az egyik legérdekesebb megállapítás az volt, hogy a hallással kapcsolatos gének mind az embernél, mind a gorillánál gyorsan fejlődtek. Korábban sok kutató úgy hitte, hogy ezeknek a géneknek az evolúciója a kommunikációs nyelv fejlődéséhez kötődik.

A kutatócsoport számos emberi betegséggel összefüggő genetikai variánst megtalált a gorilláknál is, például a szellemi hanyatláshoz, demenciához, vagy a szívbetegséghez köthető variánsokat. Ezeket egyébként a csimpánzok és a makákók genomjaiban is felfedezték.

További kutatásokra van viszont szükség hogy a kutatók megértsék, ezek a variánsok miért csak az embereknél okoznak betegségeket, miközben más főemlősnél nem.

A kutatással teljes és átfogó kép született az emberszabású majmok genetikájáról, a gorillák genomszekvenálásával a kirakó utolsó darabja is a helyére került.

A genomszekvenálást a Wellcome Trust Sanger Institute végezte, eredményeik a Nature folyóiratban jelentek meg 2012.március 8-án.-forrás: NIH-National Institutes of Health

Random Posts

  • A csodáspók hímjeinek „trükkjei”

    A csodáspók hímjei szívesen folyamodnak trükkhöz, ha a párosodásról van szó – a nőstények azonban gyorsan kiszimatolják a csalást, mint […]

  • Laboratóriumban készült hamburgert ehetünk tíz-húsz év múlva

    A holland Maastricht Egyetem professzorának, Mark Postnak sikerült laboratóriumi körülmények között előállítania hamburgerhúst marhaizom őssejtekből. Az őssejteket egy kör alakú formába […]

  • Az állatok északabbra menekülnek a melegedés elől

    A globális felmelegedés az egész élővilágra hatással van, az állat-és növényvilág egyaránt igyekszik kitérni a kedvezőtlen környezeti hatások elől. A […]

  • Az óceánok melegedéséért szinte kizárólag az ember felelős

    Egy új tanulmány megerősítette, hogy a világ óceánjainak az elmúlt ötven évben tapasztalható folyamatos melegedése nem magyarázható természetes okokkal. Már […]

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.