Az A-vitamin nem csak szemünk egészségéhez és a megfelelő látáshoz szükséges, hanem az erős immunrendszerhez, az egészséges bőrhöz és a nyálkahártya épségéhez is nélkülözhetelen. Az A-vitamint a szervezetünk alakítja át elővitaminjából, a béta-karotinból.
A béta-karotin egy növényi színanyag, melynek leggazdagabb forrásai a a sárga és narancssárga színű zöldségek és gyümölcsök.

Természetes forrásai: a sárgarépa, a paradicsom, a sárgadinnye, a sütőtök, a spenót, a saláta, a brokkoli, az édesburgonya, a paprika, valamint a tojássárgája és a máj. Minél intenzívebb a sárga növényi források színe, annál nagyobb mennyiségben tartalmaznak béta-karotint. A béta-karotin zsírban oldódik, ezért legjobb, ha étkezés közben fogyasztjuk el, mert így biztosíthatjuk a felszívódását. Ügyeljünk rá, hogy az étel legalább 3 gramm zsiradékot tartalmazzon.
Napi szükséges mennyisége
Életszakasz | Napi szükséges mennyisége
mikrogrammban |
Születéstől hathónapos korig | 400 mcg |
7-12 hónapos korig | 500 mcg |
1-3 éves korig | 300 mcg |
4-8 éves korig | 400 mcg |
9-13 éves korig | 600 mcg |
14-18 éves korig (fiúk) | 900 mcg |
14-18 éves korig (lányok) | 700 mcg |
19 éves kor felett (férfiak) | 900 mcg |
19 éves kor felett (nők) | 700 mcg |
Terheség idején | 770 mcg |
Szoptatás idején | 1300 mcg |
Napi szükséges mennyiségét próbáljuk meg főként gyümölcs- és zöldségfogyasztással fedezni.
A béta-karotin fontos antioxidáns, mely semlegesíti a káros szabad gyököket. Ennélfogva szerepe van az immmunrendszer erősítésében, valamint a krónikus betegségek, a szívbetegségek és a rákos megbetegedések kockázatának csökkentésében.
Tanulmányok szerint azoknak, akik naponta 4 vagy több adag, béta-karotinban gazdag zöldséget-gyümölcsöt fogyasztanak, kevesebb az esélyük a szív- és daganatos betegségek kialakulására.
Ugyanakkor mesterséges étrendkiegészítő formájában szedve a túl sok béta-karotin éppen növelheti ezeknek a betegségeknek a kockázatát. Nem szabad elfelejteni, hogy egy antioxidáns vegyület hatása nem feltétlenül ugyanaz, ha természetes vagy mesterséges formában fogyasztjuk! Ennek főként az az oka, hogy a gyümölcsökben és zöldségekben lévő tápanyagok együttes hatása erősebb védelmet nyújt, mint egy-egy tápanyag önmagában.
Az erős dohányosoknak és az azbesztnek kitett embereknek nem tanácsos béta-karotin kiegészítőket szedni, mert kutatások szerint ez növeli a tüdőrák kockázatát.
A-vitamin hiányában csökken a szervezet védekezőképessége, bőrelszarusodás lép fel, mely érinti a szem szaruhártyáját, a légutak és a hüvely nyálkahártyáját. Hiánya farkasvakságot is okozhat, ami azt jelenti, hogy az ember szürkületben nem lát jól, aminek az oka, hogy a látóbíbor képződéséhez szükséges A-vitamin hiányzik a retinából. Mivel a növekedésben is szerepe van, hiánya a fejlődésben kévő szervezeteknél növekedési zavarokat okoz.
Az A-vitamin hiány kockázata nagyobb azoknál, akik zsírfelszívódási zavarokkal küzdenek, Crohn-betegségnél (regionális bélgyulladás), és hasnyálmirigy rendellenességnél is, ugyanis a hasnyálmirigy olyan enzimeket választ ki, melyek szükségesek a zsír felszívódásához. Vegetáriánusoknál is felléphet a hiánya, ha nem fogyasztanak sem tojást, sem tejtermékeket.
Az A-vitamin szerepe egészségünkben:
– egyes tanulmányok szerint a béta-karotin nagyobb mennyiségben fogyasztva csökkenti a napérzékenységet, és védhet a leégéstől.
– az időskori makuladegenerációval összefüggésben egy klinikai vizsgálat megállapította, hogy napi 80 mg cink, 500 mg C-vitamin, 400 mg E-vitamin, 15 mg béta-karotin és 2 mg réz szedésével lassítható a betegség előrehaladása.
– a béta-karotinban gazdag táplálkozás csökkenti a metabolikus szindróma előfordulását. (A metabolikus szindróma több, egymással összefüggő anyagcserezavar együttes jelenléte, melynek tünetei a magas vérnyomás, a magas koleszterinszint és az elhízás).
– a nagymértékű dohányzás és alkoholfogyasztás következtében kialakuló orális leukoplákia tüneteit is csökkenteni lehet béta-karotinnal, de a tüdőrák fokozott kockázata miatt csak orvosi felügyelet mellett. (Az orális leukoplákia olyan állapot, melynél fehér elváltozások alakulnak ki a szájban vagy a nyelven.)
– a szkleroderma nevű kötőszöveti betegség, melynél a bőr és az érintett szövetek megkeményednek, összefüggésbe hozható az alacsony béta-karotin szinttel, ezért egyes kutatók szerint a betegségben szenvedőknek hasznos lehet a béta-karotin kiegészítés.
– a béta-karotin bevitele kapcsolatba hozható a gyengébb csontozattal, ezért túlzásba sem szabad vinni a fogyasztását.
Túlzott bevitelének lehetséges mellékhatásai: a bőr elszíneződése (sárga szín, mely magától eltűnik), lágy széklet, véraláfutások, ízületi fájdalom.
Ajánlott felső határa mikrogrammban:
Születéstől 1 éves korig |
600 mcg |
1-3 éves korig | 600 mcg |
4-8 éves korig | 900 mcg |
9-13 éves korig | 1700 mcg |
14-18 éves korig | 2800 mcg |
19 éves kor felett | 3000 mcg |
Ha vitaminkiegészítő formájában szedjük az A-vitamint, az nagy mennyiségben mérgező lehet, ám természetes forrásból májunk csak annyi A-vitamint fog előállítani béta-karotinból, amennyire szükségünk van. Azaz, a természetes béta-karotin tekinthető az A-vitamin legbiztonságosabb forrásának.
Mint minden étrendkiegészítőnél, a béta-karotin kiegészítőknél is előfordulhatnak gyógyszerkölcsönhatások, elsősorban a sztatinok, a koleszterinszintcsökkentők (kolesztiramin) és az orlisztát (testsúlycsökentő) hatóanyagoknál kell vigyáznunk, és kikérni orvosunk tanácsát, ha ezek mellett béta-karotint akarunk szedni. – Az írásban szereplő adatok forrásai a University of Maryland Medical Center és a National Academy of Sciences.