
Akárcsak a többi B-vitamin, a B3-vitamin (más néven niacin vagy nikotinsav) is segíti a szervezet energiatermelését, hozzájárul a bőr, a haj, a szem, a máj és az idegrendszer egészségéhez. Továbbá részt vesz a nemi hormonok és a stresszel összefüggő hormonok termelődésében, valamint javítja a vérkeringést.
Természetes forrásai: cékla, élesztő, máj, marhamáj, marhavese, hal (tonhal, lazac), napraforgómag, mogyoró, hüvelyesek (bab, borsó, lencse), illetve azok az élelmiszerek, melyek tartalmaznak triptofán nevű aminosavat, melyet szervezetünk alakít niacinná, ilyenek a baromfihús, a vörös húsok, a tojás és a tejtermékek.
Ajánlott napi adagja:
Életszakasz | Napi ajánlott adag
milligrammban |
Születéstől hathónapos korig | 2 mg |
7-12 hónapos korig | 4 mg |
1-3 éves korig | 6 mg |
4-8 éves korig | 8 mg |
9-13 éves korig | 12 mg |
14-18 éves korig (fiúk) | 16 mg |
14-18 éves korig (lányok) | 14 mg |
19 éves kor felett (férfiak) | 16 mg |
19 éves kor felett (nők) | 14 mg |
Terhesség idején | 18 mg |
Szoptatás idején | 17 mg |
Hiánya ritkán fordul elő, ha mégis, az főként az alkoholizmussal hozható kapcsolatba.
Hiánytünetei: enyhe emésztési zavarok, fáradtság, fekélyek, sebek, hányás, depresszió. Szintén niacinhiányra utal az égő érzés a szájban és a duzzadt, élénkvörös nyelv.
Súlyos hiánya következtében alakul ki a pellagra nevű betegség, melyet a repedezett, hámló bőr, hasmenés, és szellemi hanyatlás, demencia jellemez. Ezt a betegséget általában az étrend kiegyensúlyozottá tételével és niacin kiegészítéssel kezelik.
Fontos, hogy hiánya esetén is csak az ajánlott napi adagot fogyasszuk el belőle, annál ne többet, mert nagy dózisban a niacin mérgező lehet. Az ajánlott adagnál többet csakis orvosi felügyelet mellett lehet szedni.
A niacin szerepe egészségünkben
Egyes tanulmányok szerint a niacin csökkenti a szívinfarktus és a szélütés kockázatát.
Más kutatások kimutatták, hogy a kettes-típusú cukorbetegség esetén, ami gyakran magas koleszterinszinttel párosul, a niacin, más gyógyszerekkel együtt csökkentette a káros zsír mennyiségét a vérben. Azonban a niacin megemelheti a vércukorszintet, ami különösen veszélyes, ha valaki cukorbeteg. Ezért cukorbetegség esetén csak akkor szedhetünk niacin kiegészítést, ha azt az orvos javasolja.
Népességvizsgálatok azt mutatták, hogy akiknek az étrendjében több a B3-vitamin, azoknál kisebb az Alzheimer-kór és a szürkehályog kockázata.
Nagy dózisban – 50 mg vagy nagyobb mennyiségben – több mellékhatást is okozhat: égő, bizsergő érzést az arcon és a mellkason, valamint vörös, kipirult bőrt. A koleszterinszint csökkenése érdekében szedett niacin miatt mellékhatásként májkárosodás és gyomorfekély alakulhat ki, ezért ha orvosi utasításra kell szedni, akkor a kezelés során rendszeresen ellenőrizni kell a májműködést vérvizsgálattal.
Akiknek a kórtörténetében előfordul májbetegség, vesebetegség, gyomorfekély, azoknak nem ajánlott a niacin-kiegészítés, cukorbetegség vagy epehólyag-betegség esetén is csak szigorú orvosi felügyelet mellett szedhető.
A niacin szedését tervezett műtétek esetén a műtét előtt két héttel abba kell hagyni. A niaci ronthatja az allergiás tüneteket is. Köszvényben szenvedők és alacsony vérnyomásúak sem szedhetik, utóbbiak azért, mert vezsélyes vérnyomáscsökkenést okozhat.
Koszorúérbetegség esetén is csak orvosi felügyelet mellett, mert a niacin növeli a szívritmuszavar kockázatát.
Ha bármelyik B-vitamint hosszabb ideig szedünk kiegészítők formájában, azzal felboríthatjuk a B-vitaminok egyensúlyát szervezetünkben, ezért tanácsos B-komplex formában bevenni ezt a vitamincsoportot.
Mint minden étrendkiegészítő, a niacin is kölcsönhatásba léphet egyes gyógyszer hatóanyagokkal, és ezek befolyásolhatják egymás felszívódását. Ilyenek az antibiotikumok, tetraciklinek, aszpirin, görcsellenes szerek (fenitoin), vérhígítók, vérnyomáscsökkentők, koleszterinszint-csökkentők, sztatinok, cukorbetegségre szedett gyógyszerek, isoniazid (tbc-re szedett gyógyszer). Nikotintapasz használatával egyidőben sem tanácsos a plusz niacinbevitel, mert együttesen fokozzák a niacinnal összefüggő bőrkipirulás kockázatát.– Az írásban szereplő adatok forrásai a University of Maryland Medical Center és a National Academy of Sciences.