Ne becsüljük le egy madár képességeit!

A Jákó papagájokat más néven afrikai szürkepapagájokat más, beszélő papagájoktól megkülönbözteti, hogy ezek a madarak nem csak az emberek, hanem más fajok nyelvét is képesek utánozni. De vajon, mikor beszélnek, csak utánozzák a hangokat, vagy értik is, amit mondanak? Nos, számos tanulmány bebizonyította, hogy ezek a papagájok valóban értik, amit beszélnek.

Jákó papagáj, fotó: L.Miguel Bugallo Sánchez

Az egyik legismertebb beszélő Jákó papagáj a 2007-ben meghalt Alex nevű papagáj volt, akivel tudományosan is bebizonyították, hogy a szavakat nem csak utánozni tudja, hanem a jelentéssel is össze tudja kapcsolni. Egy másik nevezetes papagáj, N’kisi, 2004-ben már 950 szó ismeretével büszkélkedhetett, és a nyelv kreatív használatára is képes volt, akárcsak Alex. Például, amikor Jane Goodall meglátogatta őt, a papagáj az első találkozásukkor azzal üdvözölte, hogy megkérdezte ”Van csimpánz(od)?”. Ugyanis korábban látott olyan képeket, amin a főemlőskutató csimpánzok társaságában volt lefotózva.

Egy 2011-ben publikált, Dr. Dalila Bovet által készített tanulmány azt is bizonyította, hogy a Jákó papagájok egy feladat megoldása érdekében képesek együttműködni társaikkal.

Dr. Irene Pepperberg, a massachusetts-i Brandeis Egyetem összehasonlító pszichológusa már régóta foglalkozik Jákó papagájokkal, az Alex nevű papagájt is ő tanította. Pepperberg szerint ezek a papagájok sok mindent értenek a színek, az anyagok és a formák világából, és számos fogalommal is tisztában vannak, például, hogy mit jelent a kisebb-nagyobb, vagy a hasonló-különböző értelme. Ezek olyan dolgok, melyekről korábban úgy vélték, hogy a madarak nem tudják felfogni, csakhogy a Jákó papagájok bebizonyították, hogy igenis, képesek rá.

A szürkepapagájok Közép- és Nyugat-Afrika trópusi esőerdeiben élnek vadon, fotó: Michael Gwyther-Jones

Pepperberg tanulmányai szerint ezeknek a madaraknak az intelligenciája egy 5 éves gyermek szintjén van, szociális készségeik pedig egy 2 éves gyermek szintjén.

A kutató úgy beszélget a madarakkal, hogy leegyszerűsíti a nyelvet, ún. dajkabeszéddel kommunikál velük, mint ahogy a csecsemőkkel és a kisgyermekekkel tesszük, akik még nincsenek tisztában a nyelvvel, és ezért speciális hanghordozással beszélünk hozzájuk.

Ahelyett, hogy azt kérdezné a madártól, hogy „Ez milyen anyagból készült?”, úgy teszi fel a kérdést, hogy „Milyen anyag?”. És amikor azt kérdezi, hogy „Milyen alak?”, akkor a négyzet helyett azt mondja, hogy „négy sarok”, hogy a madár tisztábban lássa az összefüggést a tárgy formája és az azt jellemző szám között.

Az egyik érdekes dolog, amit Pepperberg tanulmányozott, hogy a papagájok képesek-e azonosítani olyan formákat, melyek részben takarásban vannak. Hiszen a vadonban valószínűleg képesek erre, ugyanis ha egy ragadozó közeledik, és csak egy részét látják, akkor is úgy kell reagálniuk, mintha látnák az egész állatot. Pepperberg ezt laboratóriumi körülménynek között bizonyította, mégpedig úgy, hogy egy körrel részben letakart egy négyzetet, de a papagáj így is képes volt felismerni, és elmondta, hogy a forma ”négy sarok”.

Ha a papagáj a „Milyen alak?” kérdésre úgy válaszol, hogy „sarok”, és Pepperberg megkérdezi, hogy „Hány sarok?”, akkor a papagáj azt feleli, ”négy”. Azaz, pontosan tisztában van a használt szó jelentésével.

A madarak ugyan nem találják el a választ mindig, eredményeik nem száz százalékosak, de az adatok azt mutatják, hogy értik a négyzet fogalmát, még akkor is, ha az részben le van takarva.

Az ilyen jellegű kutatások megmutatják az embereknek, hogy ezek az állatok milyen intelligensek, és képesek megtanulni a mi nyelvünkön, sőt érteni is, még ha ők egy más jelrendszert is használnak.

Pepperberg szerint a madarakkal való beszélgetés kutatásának az emberek számára is van haszna. Egy kollégája például ezt a fajta tanulási modellt autista gyerekek fejlesztésénél használta fel, ennek segítségével tanította őket a beszédre és a kommunikációs készségekre.

Pepperberg úgy véli, hogy bár a madarak agya csak akkora, mint egy dióbél, az emberi nyelv megértésére való képességük és az intelligenciájuk jelentős. Úgyhogy, ha valakit madáragyúnak vagy verébagyúnak csúfolnak, azt nem lehet sértésnek tekinteni, mondja a pszichológus.-forrás: NSF-National Science Foundation

  • Megmenekült a tenger pandája!

    Óriási siker az Óceánok Világnapján! A mexikói kormány, a Leonardo DiCaprio Alapítvány és a Carlos Slim Alapítvány ugyanis megállapodást kötött […]

  • A levegőből számolják az elefántokat Kenyában

    A Tsvao Nemzeti Park az orvvadászok hátborzongató mészárlásának színhelye volt az elmúlt évben, ezért Kenyában most intenzív erőfeszítéseket tesznek az […]

  • Rövid böjtkúrával is fogyhatunk

    Manapság szinte mindenki fogyni akar, ki többet, ki kevesebbet, és lehetőleg minél hamarabb. Tudjuk, hogy a villámdiéták nem feltétlenül hoznak […]

  • Három kontinensen telelnek a magyar gólyák

    Három kontinensen, mintegy 8 ezer kilométeres vonalon szétszóródva telelnek a magyarországi fehér gólyák – derül ki a rajtuk elhelyezett műholdas […]