Akiknek az étrendjében előkelő helyet foglal el a rizs, azok jobb egészségi állapotnak örvendhetnek, jobban szinten tudják tartani a testsúlyukat és számos súlyos betegség is kisebb valószínűséggel alakul ki náluk.
A Kísérleti Biológia (Experimental Biology) elnevezésű 2012-es San Diego-i konferencián bemutatott új tanulmány szerint, a fehér vagy barna rizst fogyasztók – beleértve a gyerekeket és felnőtteket egyaránt – jobban ellátják szervezetüket létfontosságú tápanyagokkal, folsavval, vassal, káliummal, B1, B2, B3, B6 és B12-vitaminnal, D-vitaminnal, foszforral, rézzel és cinkkel. A kálium és D-vitamin bevitel különösen fontos, hiszen ezekből általánosan kimutatható az alacsony bevitel a népesség körében, a folsav pedig küönösen terhesség idején nélkülözhetetlen, hiszen csökkenti egy születési rendellenesség kockázatát (hiányában a magzati velőcső nem záródik megfelelően).
A tanulmányban kimutatták, hogy azok, akik nem esznek rizst, hajlamosabbak az elhízásra, és nagyobb a derékbőségük, míg a rizst fogyasztóknál megfigyelhető volt, hogy kevesebb telített zsírt visznek be szervezetükbe a táplálékkal.
A rizs pozitív hatásait már korábbi tanulmányok is megállapították, azonban most először mutatták ki, hogy a gyerekek étrendjében is fontos szerepet tölt be ez a gabona. A rizsfogyasztás ugyanis úgy tűnik, egészégesebb étekeési szokásokkal társul, a „rizses” étrendben általában több a zöldség, gyümölcs, gabona és rostfogyasztás.
Persze az sem teljesen mindegy, hogy milyen rizst fogyasztunk. A barna rizs ugyanis nagyságrendekkel több vitamint, ásványi anyagot és rostot tartalmaz, mint hántolt társa, a fehér rizs. A vadrizs ugyancsak hasonló jó tulajdonságokkal rendelkezik, és akárcsak a barna rizs, teljes kiőrlésű gabonának számít. A rizs azért is értékes táplálék, mert azok is fogyaszthatják, akik gluténérzékenységben szenvednek, és nem ehetnek búza, árpa, zab és rozslisztből készült termékeket.-forrás: USA Rice Federation
Kapcsolódó cikk:
Miért jobb a barna rizs, mint a fehér?
