Azonnal be kellene zárni a tigrisfarmokat!

2012 májusában gyűltek össze Delhiben az ún. Tiger Range Countries (TRC), azok az országok, melyek a tigrisek természetes elterjedési területét jelentik, úgy mint Banglades, Bhután, Kambodzsa, Kína, India, Indonézia, Laosz, Malajzia, Mianmar, Nepál, Oroszország, Thaiföld, Vietnam és Észak-Korea. A találkozó célja az volt, hogy értékeljék a tigrisek megmentésére irányuló program [Global Tiger Recovery Programme (GTRP)] előrehaladását. A nemzetek kötelezettségvállalásának azonban igazi erőpróbája az volt, hogy képesek–e közös megegyezésre jutni a tigriskereskedelem leállítására.

A GTRP programot 2010 novemberében írták alá Oroszországban, azzal a céllal, hogy 2022-re a világ vadon élő tigriseinek számát megduplázzák. Azonban a mai napig kevés figyelmet kap a tigrisek illetve testrészeik iránti kereslet csökkentése és ennek hatékony törvényi végrehajtása.

Az Environmental Investigation Agency (EIA- Környezeti Nyomozó Hivatal) felszólította a tigrisek élőhelyét jelentő országokat, hogy azonnal zárják be a tigrisfarmokat és a tenyésztő központokat. Az EIA arra figyelmeztette az államokat, hogy konkrét lépéseket kellene tenniük a tigrisfarmok bezárására, valamint meg kellene semmisíteniük az eddig felhalmozott tigrisbőröket és csontokat. Ellenkező esetben a GTRP elveszti hitelességét.

Az EIA szerint a tigris testrészek iránti kereslet sikeres csökkentéséhez elengedhetetlen, hogy megszüntessék a tigrisek kereskedelmi célú szaporítását, illetve az élő példányokat tartó farmok beszüntessék az ilyen irányú tevékenységüket. Thaiföldi, laoszi és vietnami tigrisfarmok már belekeveredtek illegális nemzetközi kereskedelembe, Kínában pedig a tenyésztők számára megengedett, hogy hazai piacukon eladják a tenyésztett tigrisek bőrét. Mindez csak állandósítja a keresletet, és aláássa a jogszabályok betartására tett erőfeszítéseket, ráadásul vegyes üzenetet küld a fogyasztók számára, állítja az EIA. Kínában nagy a kereslet a tigrisek testrészeiből készült termékekre, elsősorban mert gyógyító hatást tulajdonítanak nekik.

 A tigrisfarmokat tehetős emberek hozták létre, turisztikai látványosságként, ahol a látogatók a tigriseket szabadon vagy ketrecbe zárva láthatják. „Hivatalosan” ezek a fajmegmentés szolgálatában állnak. A tulajdonosok persze szeretnék elérni, hogy engedélyezett legyen a tigris testrészekkel való kereskedelem országon belül, és ebben az esetben bevételeikből szívesen áldoznának természetvédelmi célokra is.

Tigrisbőr Katmanduban (Nepál)

A tigrisfarmok 2007-ben kerültek éles viták kereszttüzébe a veszélyeztetett fajok nemzetközi kereskedelmével foglalkozó 14. CITES világkonferencián, ahol a felek többsége a tigrisfarmok ellen szavazott, és megtiltották a farmokon tenyésztett tigrisek testrészeivel való országon belüli és nemzetközi kereskedelmet. Csakhogy egyik ország sem jelentette be idáig, hogy milyen intézkedéseket tettek, hogy ezt a határozatot teljesítsék.

A közelmúltban ugyan történtek letartóztatások Thaiföldön, és Vietnamban is perbe fogtak egy tigrisfarm tulajdonost, Laoszból továbbra sem jelentettek intézkedéseket a farmtulajdonosok ellen.

Kína 2011 márciusában kijelentette, hogy megvizsgálták a tigristenyésztési műveleteket, de semmilyen más információt nem osztott meg a tigriscsontok és tigrisekből készült termékek kereskedelmével kapcsolatban. Kína megengedi a tigristenyésztők számára, hogy az elpusztult tigrisek tetemét fagyasztott állapotban megőrizzék, holott a CITES döntése alapján ezeket meg kellene semmisíteni. Miközben a tigriscsontokkal való kereskedés tilos, Kínában a tigrisbőr értékesítése legális. A bőröket címkézik, jegyzékbe veszik, ám az ország nem hajlandó nyilvánosságra hozni, hogy hány bőr kerül forgalomba.

Az EIA szerint a farmok nem szolgálják a fajmegőrzési célokat, és a tetemek felhalmozása csak spekulációt szül, hogy egy napon ezek kereskedelmi forgalomba kerülnek.

A világon drasztikus mértékben csökken a tigrisek száma. Ma már több állat él fogságban, mint a vadonban.-forrás: PRLog.Org , fotó: B cool

 

Random Posts

  • Melyek a palástfű bizonyított gyógyhatásai?

    A palástfű (Alchemilla vulgaris) a rózsafélék családjába tartozó évelő növény, melyet a hölgyek gyógynövényének is tartanak, ám gyógyhatásai nem minden […]

  • Újabb figyelmeztetés a mobiltelefonok káros hatásairól

    Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) legújabb jelentésében arra figyelmezteti a kormányokat, hogy ne hagyják figyelmen kívül a különféle technológiák, köztük […]

  • Martín Karpan élvezi a rosszfiú szerepét

    A ’Második élet’ Andrés-ének, az argentin születésű Martin Karpannak nem ez az első negatív karaktere, akit megformál. De nem fél […]

  • Julia Roberts már nem ücsöröghet otthon nyugodtan

    Mielőtt megszülettek a ’Micsoda nő’ gyermekei, annyi szabadideje volt, hogy azt sem tudta, mihez kezdjen vele. Ma már, 43 évesen, […]

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.