Hogyan változtathatják meg az algák a jövőnket?

Képzeljük el, hogy egy olyan városban élünk, ahol az épületek oldalát zöld fotoszintetikus membránok és függőleges kertek borítják, melyek összegyűjtik a Nap energiáját, és élelmiszert termelnek a városlakók számára. Képzeljünk el bezöldülő sivatagokat, melyek emberek milliói számára hoznak létre élelmet, és a mezőgazdasági hulladékokat újrahasznosítják állati takarmánnyá és biotrágyává.

Zöldmoszatok Hawaii partjainál, fotó: Eric Guinther

A International Algae Competition, azaz Nemzetközi Alga Verseny elnevezésű rendezvényt azért hozták létre, hogy a világ minden tájáról megihlesse a tudósokat, mérnököket, diákokat és alga-imádókat, hogy egy olyan jövőt képzeljenek el, ahol az algák központi szerepet töltenek be az életünkben, mint energia- és táplálékforrások. Az algák kiválasztása nem véletlen, ugyanis ezek az élőlények harmincszor termelékenyebbek, mint a szárazföldi növények.

A verseny keretében negyven országból 140 ötlet érkezett az algák jövőbeli felhasználására vonatkozóan. Mario Caceres, chilei mérnök és Christian Canonico, olasz mérnök nyertes közös munkájukban a chicago-i Marina City jelképes épületegyüttesének zöldebb jövőjét vizionálták. A két mérnök komolyan hiszi, hogy az alga-technológia segítségével zöldebb városok valósulhatnak meg, ugyanis az algák segítségével be lehetne gyűjteni a napenergiát, elnyelni a szén-dioxidot, megszűrni a vizet, és élelmiszert előállítani.

Más ötletek szerint az algákkal saját energiaellátású árnyékolástechnika valósítható meg, üzemanyag-termelés és hulladékkezelés.

Az algák fontos és egészséges élelemforrást is jelenthet. Az egyik, Ted Givins által benyújtott, Afrikából érkező pályázatban például az alga-alapú mobil gombagazdaság ötletét vetették fel, melyet a világ bármely pontján létre lehetne hozni, különösen a legszegényebb térségekben. Az alga itt mint táplálékforrás és biotrágya szerepel a gombák számára.

Tengeri saláta, fotó: Kristian Peters

Az algákat persze már ma is felhasználjuk élelmiszerként, biotrágyaként, talajjavítóként, állati takarmányként, gyógyszerként, táplálékkiegészítőként, élelmiszer-adalékanyagként, színezékként, fogkrémekben, kozmetikai cikkekben, de még mindig nincsen teljesen kihasználva a bennük rejlő lehetőség. A gyógyászatban ízületi gyulladás, tuberkulózis, megfázás és influenza esetén is fogyasztják. Japánban a nori nevű zöldmoszatot a sugármérgezés gyógyítására használják. A tengeri saláta nevű zöldmoszat világszerte elterjedt a mérsékelt és trópusi övi tengerek partközeli vizeiben. Tavasszal és nyáron, amikor tömegesen nő, az emberek leszedik, salátaként fogyasztják, vagy megfőzik főzeléknek, levesnek, de Skóciában még kenyérkészítéshez is felhasználják. Ázsában a Porphyra nevű vörösmoszatfajt használják levesek és sushi készítéséhez.

Az algák, más néven moszatok egy igen nagy csoport, vannak köztük egysejtű és többsejtű élőlények. Legismertebb képviselőik a zöldmoszatok, melyeket megtalálunk édesvizekben és tengerekben is, de nedves élőhelyeken még a szárazföldön is élnek egyes fajaik. A moszatok többsége, akárcsak a zöld növények fotoszintetizálnak, azaz szervetlen anyagokból a napfény energiájának segítségével szerves anyagokat hoznak létre. Tápanyagokban, ásványi anyagokban gazdagok. Ismertek víztisztító hatásukról is.

Írországi algakertek a talajerózió megállítására, fotó: Eckhard Pecher

Egyik legfontosabb jövőbeli felhasználási területük a bioüzemanyagként való hasznosításuk. Az alga-alapú bioüzemanyagban nagy lehetőségek rejlenek, ugyanis egységnyi területen messze a legnagyobb mennyiségű biomasszát termelik, összehasonlítva bármely más biomassza forrással. Becslések szerint a moszat-alapú bioüzemanyagok 10-15 év múlva „léphetnek színre”.

Az algák egyre szélesebb körű felhasználása nagyon is elképzelhető a jövőben, egy klímaváltozás és túlnépesedés sújtotta világban, ahol energia- és táplálékforrásként egyaránt fontos szerepük lehet.- forrás (Algae Competition): PRLog.Org

Random Posts

  • Még mindig kevéssé ismert az óceánok savasodásának folyamata

    A légkör növekvő szén-dioxid szintjének következtében a világ óceánjai egyre savasabb kémhatásúvá válnak. A tudósok szerint a savasodás mértéke ma […]

  • A legegyszerűbb házi kenyér

    70 dkg lisztet, egy zacskó instant élesztőt, és egy kávéskanál sót összekeverünk. Annyi langyos vizet engedünk hozzá, hogy lágy tésztát […]

  • A keringés és a látás javítására: fekete áfonya

    A fekete áfonya (Vaccinium myrtilus) nem csak egy finom gyümölcs, hanem egy fontos gyógynövény is. A hagyományos európai orvoslásban már […]

  • A trópusok elnéptelenedését idézheti elő a globális felmelegedés

      A lakosság drámai mértékű csökkenését vetítette előre Mexikóban, Közép-Amerikában, Afrikában, Indiában és a trópusok más térségeiben a globális felmelegedés […]

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.