Rákkeltő növények: az aflatoxin hatása

Az aflatoxinok az Aspergillus penészgombák (Aspergillus flavus és az Aspergillus parasiticus ) által termelt mérgező vegyületek. Főként meleg égövi, csapadékos éghajlatú országokban fordul elő az aflatoxin szennyezés, nálunk ugyan nem található meg a természetben, de az import élelmiszerek szennyezőjeként igen.

 Elsősorban a dióféléken, a földimogyorón, a kukoricán, és más gabonafélékben – szójában, rizsben, kölesben, zabban, babban, és a kávéban –fordul elő.

Bár heveny mérgezést csak nagy dózisban vált ki, a legnagyobb veszélyt rákkeltő hatása jelenti, ami éppen kis dózisaihoz köthető.

A fertőzött élelmiszerekkel a szervezetbe kerülve, lebomlásuk során rákkeltő vegyületek keletkeznek. Elsősorban a májrák kialakulásával hozzák ezeket összefüggésbe. Minthogy közvetlenül károsítják a DNS-t, esetükben nem beszélhetünk olyan kicsi dózisról, ami biztosan ne lenne káros.

Az aflatoxin és a májrák közötti kapcsolat legegyértelműbben a hepatitis B vírussal fertőzött embereknél mutatható ki. Ez a betegség elsősorban Délkelet-Ázsiában, Kínában és a Szaharától délre eső régiókban jelent komoly és gyakori egészségügyi veszélyt, fejlett országokban ritkábban üti fel a fejét aflatoxin szennyezés. Ezekben a fejlődő térségekben viszont mind a HBV-fertőzés, mind az aflatoxin szennyezettség magasabb, az Aspergillus-fajok ellenőrzésének hiánya miatt. Ezek a gombák bejutnak a növényekbe, ahol aflatoxint termelnek. Egy 2010-es kutatás kimutatta, hogy azok, akik krónikus HBV-fertőzésben szenvednek, és ki vannak téve az aflatoxin szennyezésnek is, harmincszor nagyobb eséllyel betegednek meg májrákban, mint egy nem fertőzött ember, aki ki van téve az aflatoxinnak.

A fokozott aflatoxin expozíciót elsősorban a sok kukorica és földimogyoró fogyasztás okozza, mely az afrikai és ázsiai országokban jóval nagyobb mértékű, mint a gazdagabb, fejlettebb államokban. Ugyanakkor az aflatoxin májrákra való kockázatát befolyásolja az is, hogy ki hol él. A városi, vegyesebb étrendű lakosság körében sokkal kisebb a mérgező vegyületnek való kitettség, mint a vidéki embereknél.

Az aflatoxinnak való kontroll nélküli kitettség a világ májrákos megbetegedéseinek 4,6-28,2 százalékért lehet felelős. Csak annyi bizonyos, hogy az egészségügyi kockázatokat világszerte csökkenteni lehetne, ha jobban odafigyelnének az aflatoxin fertőzésre, például a gabonák tárolása során, és a fejlődő országokban is mindenki részesülne HBV-oltásban.

Az aflatoxinok ellen nehezen lehet védekezni, de mivel a rákkeltő hatásuk az oxidatív stressz kiváltásán alapszik, antioxidánsokban gazdag étkezéssel csökkenthető károsító hatásuk. Ennek érdekében fogyasszunk minél több flavonoidokban gazdag gyümölcsöt (fekete cseresznye, fekete ribizli, kökény, szilva, bodza, fekete szeder), zöldségeket (brokkoli, saláta, káposzta) és igyunk antioxidáns teaféléket (zöld tea). –forrás: www.antsz.hu, Tillett T 2010. Carcinogenic Crops: Analyzing the Effect of Aflatoxin on Global Liver Cancer Rates. Environ Health Perspect 118:a258-a258. http://dx.doi.org/10.1289/ehp.118-a258a