Túlsúlyos? Lehet, hogy nem alszik eleget!

Mi a baj azzal, ha este sokáig fennmaradunk, nézzük a tévét vagy a számítógépet, közben bekapunk pár falatot, és sokszor csak éjfél után kerülünk ágyba, aztán reggel hatkor már talpon is vagyunk? Ezzel az a probléma, hogy testünket akkor is kitesszük a fénynek, amikor az már a sötétre vágyna, akkor is eszünk, amikor emésztőrendszerünk már pihenni szeretne, és akkor is aktívak vagyunk, amikor agyunk már kikapcsolna az alváshoz.

Több tanulmány is kimutatta már, hogy a rövid alvási idő, összefüggésbe hozható az elhízás, a magas vérnyomás és a különböző anyagcsere betegségek gyakori előfordulásával.

Rohanó, modern világunkban az alváshiány egyre nagyobb probléma.

A tudósok kimutatták, hogy ha a „külső óránk” megbomlik, és rendszertelenül élünk, akkor testünk belső órája is zavart szenved, ami számos élettani működést megzavar, különösen azokat, melyek az anyagcserével állnak összefüggésben.

Napi, 24 órás biológiai ritmusunk, a cirkadián zavarához még a környezeti tényezők is hozzájárulnak: a zaj, a forgalom, a mesterséges fény. Az emberi cirkadián még az alacsony szintű mesterséges megvilágításra is nagyon érzékeny. A melatonin nevű hormonnak, mely abban segít nekünk, hogy éjszaka nyugodtan aludjunk, megáll a termelődése, ha erős fény éri szervezetünket. A melatonin csak a sötétben termelődik, vele párhuzamosan megnő a vér kortizol szintje, testünk belső hőmérséklete csökken, és mi szépen elálmosodunk. Normális alvási ritmusunkat azonban még a 100 Lux fényerő is megzavarja. Ennyi fény éri a legtöbb embert lefekvés előtt.

Egyes vizsgálatok szerint az alváshiány még nem jelent feltétlenül jelent kockázati tényezőt a testtömeg-gyarapodás szempontjából, de az emberi testtel kapcsolatos tanulmányok egyértelműen kimutatták a kapcsolatot a rövid alvás és az elhízás, a fokozott étvágy és a több kalória bevitel között, amihez még számos egészségügyi probléma is társulhat.

Azok a nők, akik 5 órát vagy annál kevesebbet alszanak éjszakánként, általában hajlamosabbak az elhízásra és többet is nyomnak, mint 7-8 órát alvó társaik. A többlet súly pedig sajnos a zsírszövetből áll, és nem sovány izomtömegből.

Számos tanulmány a rossz alvásból eredő hízást, az étvágyat szabályozó hormonok, a ghrelin és a leptin termelődés megváltozásával hozza összefüggésbe. A ghrelin az éhségérzet kialakulásáért felelős, míg a leptin a jóllakottság érzését közvetíti az agyba.  Alvás hiányában a szervezetben megnő a ghrelin hormon a mennyisége, ami fokozza az éhségérzetet. Egy tanulmányban több mint 7 órás alvásnál a szervezet ghrelin-szintje nem változott, 5 és fél óránál kevesebb pihenésnél viszont nőtt.

A vérnyomást is hátrányosan befolyásolja az alváshiány. Alvás közben ugyanis vérnyomásunk 10-20 százalékkal esik, de ha kevesebbet alszunk, akkor a napi, 24 órás átlagos vérnyomás érték is magasabb lesz, és a magasabb szint könnyen állandósulhat.

Alvás hiányában fokozódik az inzulin-rezisztencia, miközben csökken a glükóz tolerancia, ami fokozza a cukorbetegség kialakulásának kockázatát.

Ha mindezeket a negatív hatásokat összeadjuk, akkor láthatjuk, hogy az alváshiány a metabolikus szindróma egyik fő kockázati tényezője. A rossz alvás, párosulva az elhízással, a magas vérnyomással és a magas koleszterinszinttel súlyos betegségek esélyét növeli meg, többek a szív- és érrendszeri betegségekét, a strokét és a cukorbetegségét.

Amikor az emberi cirkadiánról beszélünk, ajkkor általában mindig testünk központi órájára gondolunk, ami az agyunkban található. De az elmúlt évtizedek során a kutatók rájöttek, hogy gyakorlatilag minden sejtünknek – a zsírsejteknek, a szívsejteknek, a májsejteknek is – saját biológiai órája van. Úgy tűnik, hogy ezeket is „megvezetjük” helytelen életmódunkkal.

Együnk, ha éhesek vagyunk, de ne akkor táplálkozzunk és virrasszunk, amikor testünk már pihenni készül. Feküdjünk le időben, amikor kell, ha egészségesek akarunk maradni.-forrás: Spivey A 2010. Lose Sleep, Gain Weight: Another Piece of the Obesity Puzzle. Environ Health Perspect 118:A28-A33. http://dx.doi.org/10.1289/ehp.118-a28

Random Posts

  • Angiogenezist gátló gyógynövények

    Az angiogenezis, magyarul véredényképződés egy életfontosságú folyamat, mely alapvetően fontos a test növekedésében, fejlődésében, és a sebek gyógyulásában. Ugyanakkor a […]

  • B12 és folsav: a vörösvértestek egészségéért

    A B12-vitamin, más néven kobalamin a folsavval együtt az egészséges vörösvértestek képződéséhez elengedhetetlenül fontos. Ahhoz, hogy a szervezet felvehesse a […]

  • Homoktövis, az ezerarcú gyógynövény

    A homoktövis (Hippophae rhamnoides L. ) egy lombhullató, tövises, nitrogénmegkötő cserje. Fő elterjedési területe Ázsia, de hazánkban is nő egyik alfaja. […]

  • Miért kell a férfiaknak fokozottan ügyelniük szájüregük egészségére?

    A férfiak általában kevésbé törődnek a szájüreg egészségével, mint a nők, pedig a tanulmányok szerint az általános szájhigiénében döntő szerepe […]

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.