Az éghajlat manipulálása aszályokat okozna Európában

 Az úgynevezett geo-engineering – műszaki beavatkozás az éghajlati rendszerbe – Európában és más területeken is fokozná az aszályok előfordulását. Erre a megállapításra jutott egy európai kutatócsoport a hamburgi Max Planck Meteorológiai Intézet vezetésével.

    A kutatók azt vizsgálták, hogyan változna az éghajlat, ha műszaki megoldásokkal csökkentenénk a beérkező napfény mennyiségét – írta a Die Welt című német lap internetes kiadása. Ezt például a földkörüli pályára állított hatalmas tükrökkel vagy a légkörbe fújt lebegő anyagokkal lehetne elérni.

    Az eredmények alapján, bár a hőmérséklet újra normál értékeket érne el, a csapadékmennyiség jelentősen csökkenne. Ezáltal Európában és Észak-Amerikában 15 százalékkal szárazabb lenne az éghajlat, mint az ember által előidézett klímaváltozás előtt. Sőt, az Amazonas-vidéken 20 százalékkal kevesebb eső hullana – számoltak be a kutatók az Earth System Dynamics című szaklapban.

    A geo-engineering módszereit végső megoldásnak szánják arra az esetre, ha az éghajlat védelmében tett erőfeszítések hiábavalónak bizonyulnának, vagy a felmelegedés következményei a vártnál súlyosabbak lennének. Az efféle beavatkozások következményeit azonban még csak részben kutatták.

    A kísérlet fő üzenete a kutatást vezető Hauke Schmidt szerint az, hogy a geo-engineering által létrehozott klíma más lesz, mint az összes korábbi természetes. E módszerekkel nem lehet egyszerűen rekonstruálni az éghajlat korábbi állapotát, ezért nem is lehet azokat a hagyományos éghajlatvédelem helyettesítőjének tekinteni.

    A kutatók négy klímamodellel vizsgálták, hogyan reagálna a Föld éghajlata a beérkező napsugárzás csökkentésére bevetett módszerekre. Abból indultak ki, hogy a légkör széndioxid-tartalma négyszerese az ipari forradalom előtti, 280 ppm-es értéknek. Ez a 21. század végére vonatkozó előrejelzések felső határát jelenti.

 A geo-engineeringet szimulálandó a kutatók addig csökkentették modelljeikben a napsugárzást, hogy a többlet széndioxid által kiváltott üvegházhatást ellensúlyozzák. A szimuláció eredményeit ezután az ipari forradalom előtti földi éghajlattal hasonlították össze. A manipulált klíma mind a négy modellben szárazabb volt a múltbelinél. A csapadékmennyiség globálisan átlagosan 4,8 százalékkal maradt el az összehasonlítási értéktől. Különösen Észak-Amerikát, Eurázsia északi részét és Dél-Amerikát sújtotta a szárazság. A hőmérséklet globális átlaga hasonlóan alakult az összehasonlítási értékhez, ugyanakkor a trópusok valamivel jobban lehűltek, mint a sarkvidéki területek.-forrás: MTI

Random Posts

  • 4 apró titok, hogy csúcsformában legyünk!

    A legtöbben már tavasszal buzgón nekilátnak, hogy nyárra topformában legyenek. Az alapvető szabályok, amiket már mindenki tud: több mozgás és […]

  • Galápagos óriás teknősei

    A Galápagos-szigetek egyik legjellegzetesebb lakói az óriásteknősök, melyek nem csak termetükkel tűnnek ki, hanem életkorukkal is, ugyanis jócskán túlélhetik az […]

  • B12 és folsav: a vörösvértestek egészségéért

    A B12-vitamin, más néven kobalamin a folsavval együtt az egészséges vörösvértestek képződéséhez elengedhetetlenül fontos. Ahhoz, hogy a szervezet felvehesse a […]

  • Dean Cain a valóságban is egy Superman

    Dean Cain talán legismertebb szerepe a földönkívüli hős megformálása volt. A szuperember, aki megmenti a Földet és az embereket minden […]

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.