Kihalnak a “hippi” csimpánzok?

Közép-Afrikában, mélyen a Kongó-medence esőerdeiben él egy olyan állat, melyről a legtöbb ember még nem is hallott. Úgy néz ki, mint a csimpánz, de annál kisebb, és vékonyabb. De a csimpánzhoz hasonlóan csaknem 99 százalékban egyezik a DNS-ük az emberével. Ezeket az emberszabású majmokat bonobónak nevezik. Utolsó emberszabásúként fedezték fel őket, de lehet, hogy ők lesznek az első főemlősök, melyek kihalnak.

A bonobók és a csimpánzok a legközelebbi rokonaink, de valójában nagyon különböznek egymástól, különösen a viselkedésük tekintetében.

Míg a vadon élő csimpánzok sokszor nagyon agresszívek, és hatékony ragadozók, addig a bonobók nagyon békés természetűek. A csimpánzok társadalmában a hímek, a bonobóknál inkább a nőstények a dominánsak. Közösségükben az egyedek sokkal egyenlőbbek, és együttműködőbbek, mint a csimpánzok. Hippinek pedig nemcsak azért nevezik őket, mert békeszerető állatok, hanem mert ők az egyetlen faj az emberen kívül, mely akkor is párosodik, ha nem a szaporodás a cél, azaz úgymond szabadszelleműek, és élvezik az életet. A szexuális érintkezésnek a konfliktusok feloldásában is nagy szerepe van.

A bonobók sokáig az ember számára észrevétlenül éltek, és sajnos a mai napig is csak nagyon kevesen ismerik ezt a kedves fajt, miközben a csimpánzokról a legtöbb ember igen sokat tud.

Pedig a bonobók a legveszélyeztetettebb afrikai majmok. Fő ellenségük, legközelebbi rokonuk, az ember, aki a húsukért vadássza őket. A megölt állatokat a piacokon kínálják eladásra.

A tudósok becslése szerint mindössze 7000 egyed él a vadonban, valamennyien a Kongói Demokratikus Köztársaság területén.

Fogságban kevesebb, mint 200 bonobó él az Egyesült Államokban és Európában.

A bonobók fennmaradásáért küzdő természetvédők – a kormány és a helyi közösségek segítségével – létrehoztak Kongóban két természetvédelmi területet a majmok számára, melyek közül az egyik nagyobb, mint Belgium területe.

A Kongói Demokratikus Köztársaság fővárosa, Kinshasa mellett található a világ egyetlen bonobó menedékhelye, ahol az elárvult bonobókat gondozzák, és felkészítik őket, hogy visszatérhessenek a természetbe.

Claudine André, az egyetlen bonobó menedékhely, a 'Lola ya Bonobo' alapítója.

Otthonuk, a kongói esőredő a világ második legnagyobb trópusi őserdője az amazonasi medencében elterülő dzsungel után. Az erdő védelme nem csak a majmok miatt fontos, hanem azért is, mert ezek az esőerdők jelentik Földünk tüdejét. Innen kapjuk a legtöbb oxigént, és ezen kívül számos fontos gyógyszert is betegségeinkre. Ha az esőerdő elvész, mi is vesztesek leszünk.

De szegényebbek lennénk a bonobók elvesztésével is. Ahogy Sally Coxe, a washingtoni Bonobó Fajmegőrzési Kezdeményezés elnöke mondja, egy bonobóval való találkozás nem mindennapi esemény. Szerencsésnek érzi magát, hogy személyesen is ismeri ezeket a majmokat, mert annyira intelligensek, együttérzőek, békés és nyugodt lények, hogy bizonyos szempontból jobbak, mint mi emberek. Nagyon sokat tanulhatnánk tőlük, ráadásul még sok minden felfedezésre vár velük kapcsolatban. A bonobók mind a vadonban, mind fogságban olyan megértésben élnek, hogy abból mi is megtanulhatnánk, hogyan kell békében élni. –forrás:VOA-Voice of America

Ezen az oldalon örökbefogadhatunk egy bonobót, és támogathatjuk a menedékhelyet: http://www.friendsofbonobos.org/support.htm

Random Posts

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.