Mikor a nyári melegben ülünk a szabadban egy szendvics és egy üdítő társaságában, és a közelünkbe repül egy méhecske, sűrű karhessegetések közepette igyekszünk megszabadulni tőle, anélkül, hogy belegondolnánk, milyen megrázó élmény lehet ez egy ilyen parányi teremtmény számára, amely ráadásul maga sem vágyik a társaságunkra.

Pedig ez a kis rovar nagyon fontos szerepet tölt be az élővilágban, és jelenlétük nekünk, emberek számra is kifejezetten hasznos. A környezetvédők szerint, a méhek legalább olyan fontosak a mezőgazdaság számára, mint a talaj vagy a napsütés.
Az ENSZ jelentése szerint ezek a rovarok porozzák be több mint 70 százalékát annak a száz növényfajnak, melyek a világ népességének élelmezése szempontjából a legfontosabbak.
Sajnos azonban, kis segítőtársainkat komolyan veszélyeztetik a peszticidek és a növények sokféleségének csökkenése. Az elmúlt években számuk aggasztó mértékben hanyatlani kezdett, ami a kutatók szerint egy rovarirtó szernek (neonikotinoid) köszönhető, mely megzavarja a méhek tájékozódási képességét. Márpedig ha ők nem lennének, mi is komoly bajba kerülnénk. Ha a világon nem lennének növényeket beporzó állatok, mint amilyenek a méhek is, az emberiség csak szélporozta növényekkel táplálkozhatna, például fűfélékkel, gabonákkal és szőlővel.
Gazdálkodás nem létezhet víz és napfény nélkül, de méhek nélkül sem. A növények nem tudnak boldogulni a beporzók nélkül, hiányukban nem tudják befejezni életciklusukat, és a virágból nem lesz termés.
Sokan félnek a méhektől, aggódnak a csípésük miatt, pedig ezek a kis rovarok egyáltalán nem agresszív lények, hanem nagyon is szelídek. A George Washington Egyetemen, ahol jelenleg is folynak kutatások méhekkel, éppen ezt kívánják bizonyítani. Ha egy méh megcsíp valakit, a fullánkja kiszakad a testéből, és a méh elpusztul. Olyan ez, akár egy kamikaze-akció. Ezeket az állatokat egyáltalán nem érdeklik az emberek. Számukra a legfontosabb, hogy végezhessék a saját dolgukat, gyűjtsék a nektárt és a virágport, és hazavigyék a kolóniába. Nem áll szándékukban megzavarni az embereket.
A legtöbb méhcsípés egyébként azoknak a felelőtlen méhészeknek köszönhető, akik azt gondolják, hogy elég kihelyezni néhány kaptárt, beszerezni egy doboznyi méhet, és várni, hogy tegyék a dolgukat. Ilyenkor szoktak a szomszédok megijedni, és ilyenkor találkoznak az emberek a méhek fullánkjával. Az ilyen méhészek sokat árthatnak a méhek jó hírének, pedig ezeknek a hasznos kis rovaroknak minden segítségünkre szükségük van, hiszen létük nélkülözhetetlen az ember számára.-forrás: VOA-Voice of America