Hogyan vegyük rá magunkat a mozgásra?

Manapság nem csak az elhízást tekintik világjárványnak, hanem a mozgásszegény életmódot is. Pedig szorosan összefügg az elhízáshoz köthető betegségek, a cukorbetegség, valamint a szív- és érrendszeri betegségek magasabb kockázatával. Ezekről a betegségekről nap mint nap hallunk, de a legtöbben csak akkor veszünk komolyan egy egészségügyi problémát, amikor már utolért bennünket. Kevesen helyezik a megelőzésre a hangsúlyt, és csak akkor figyelnek oda jobban az egészségükre, ha már kialakult a baj, pedig így nehezebb legyőzni.

Nehéz belekezdeni, de ha már egyszer belevágtunk a mozgásba, akkor könnyű fenntartani a motivációt, hiszen a mozgás révén sokkal erősebbnek, magabiztosabbnak és egészségesebbnek fogjuk érezni magunkat

Újabb kutatások szerint, egyesek genetikailag is hajlamosabbak az aktív életmódra. A testmozgás hiányára az emberek legfőbb magyarázata, hogy nincsen idejük rá, pedig valójában a legtöbben egyszerűen csak azért nem mozognak, mert nem érzik, hogy szükségük lenne rá, és nem vágynak a testedzésre. Ennek több oka is lehet, melyek a gyermekkorhoz köthetők. Egyrészt, ha az ember úgy nőtt fel, hogy a szüleitől is azt látta, hogy nem sportoltak, számára is az lesz természetes, hogy nem keres semmilyen alkalmat a testmozgásra. Másrészt az iskolai testnevelésórák sokaknak kedvét szegik, holott éppen az lenne a szerepük, hogy megszerettessék a gyerekekkel a mozgást. Az órák túlságosan teljesítményorientáltak, a legfontosabb, hogy a gyermek milyen gyorsan tud futni, mekkorát tud ugrani, milyen messzire tud dobni, és mivel mindig vannak ügyesebb gyerekek, amelyikük alulmarad, az kudarcélményként fogja megélni a tesi-órákat.

Ezzel szemben, ha van lehetőség arra, hogy másfajta mozgásformákat is megismerjen egy gyermek, melyekben örömét leli, akkor nagy valószínűséggel azt felnőtt korában is űzni fogja. Igen nagy a szülők felelőssége e tekintetben, hogy biztassák gyermeiket a mozgásra, és megismertessenek velük többféle mozgást, melyek közül a gyermek ki tudja választani a neki tetszőt, amiben sikerélménye is van.

Felnőttként sokszor önmagukat kell biztatnunk a mozgásra, és fel kell fedeznünk a mozgás örömét. Számtalan mozgásforma közül választhatunk, melyek közül jónéhányat a lakóhelyünkhöz közeli közösségi házban is biztosan megtalálunk. Az oktatók pedig szinte mindig megengedik, hogy beüljünk ezekre az órákra, és megnézhessünk egy foglalkozást, hogy eldönthessük, nekünk való-e.

Ezek a sportoló közösségek nem csak a mozgás örömével ajándkozhatnak meg bennünket, hanem új barátokra is szert tehetünk. A felmérések szerint a sportolásra buzdító tömegrendezvények is sikersen ösztönzik mozgásra az embereket.

Adjunk időt magunknak, hogy milyen mozgásformát vagy mozgásformákat szeretnénk gyakorolni. Mindegy, hogy aerobik, jóga, tai-chi, tánc, gyógytorna, gerinctorna, baba-mama torna a kismamáknak, meridián torna, pilates, úszás, kocogás, konditorna, Fitball-os edzés, zumba, hastánc vagy capoeira, bármelyiket meghálálja a szervezetünk. De össszeköthetjük a kellemest a hasznossal is, és eljárhatunk önvédelmi tanfolyamokra is, harcművészeti fogalkozásokra vagy harci fitnessre is. A tanfolyamok ára változó, de a kínálatban még akár ingyenes órákat is találhatunk. Csak nézzük jól körül.

Ha egyik mozgásforma sem nyerné el tetszésünket, akkor is marad lehetőségünk, hogy aktívabb életet éljünk. A tiszta, jó levegőn való sétálás is nagyban hozzájárul egészségünkhöz. És otthonra is beszerezhetünk kezdőknek való torna DVD lemezeket.

A mozgásszegény életmód 20-30 százalékkal megnöveli a szívbetegség, a cukorbetegség és egyes rákbetegségek kialakulásának kockázatát. A testmozgás segít karban tartani az izmokat, felpezsdíti a szervezetünket, erősíti az immunrendszert és a szív izomzatát, oxigénnel tölti meg a testünket, és segít elűzni a stresszt, ami szintén számos betegség kockázati tényezője.-fotó: www.localfitness.com.au

Random Posts

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.