Tolvaj rágcsálók mentették meg a trópusi fákat?

A növények szaporodásában és terjedésében mindig is nagy szerepe volt azoknak az állatoknak, melyek lenyelik a növény termését, majd a magot, mely sértetlenül halad végig a tápcsatornán, más helyen elpottyantják.

A trópusi esőerdőkben lévő nagy fáknak, például a pálmafáknak a méretes terméseivel valaha a Gomphotheriidae nevű családba tartozó hatalmas termetű elefántalakú ormányos emlősök táplálkoztak, a magvakat pedig nagy távolságokban szórták szét. Ezek az állatok több mint egy tonnát nyomtak, és nagy méretük szükséges volt ahhoz, hogy a magvakat lenyeljék. Csakhogy miután ezek a trópusi ősállatok kihaltak, több mint 10 000 évvel ezelőtt, elvileg a nagymagvú növényeknek is el kellett volna tűnniük. Csakhogy ez nem történt meg, a növények fennmaradtak.

Dél-Amerika trópusi esőerdeiben élő arany vagy közönséges aguti

Az Észak-Karolinai Állami Egyetem és az Észak-Karolinai Természettudományi Múzeum zoológusai éppen erre a talányra keresték a választ tanulmányukban: hogyan tudtak olyan növényfajok fennmaradni, melyeknek a túlélése olyan nagytermetű állatoktól függött, melyek kihaltak? A kutatók találtak egy lehetséges választ.

A Smithsonian Trópusi Kutatóintézet és a Wageningeni Egyetem tudósai több mint 400 magot láttak el apró rádióadóval, és ennek eredményeként megállapították, hogy a nagy magvak 85 százalékát egy a trópusi síkságokon gyakori rágcsáló, az aguti ássa el. Az agutik a szájukban szállítják a magvakat, és azért temetik el őket, hogy tartalék élelemforrásként szolgáljanak a szűkösebb időkben.

A rádióadós követés egy másik meglepő felfedezéssel is szolgált. Miután a rágcsálók elássák a magvakat, általában nem eszik meg őket, hanem többször is új helyre „költöztetik”. Egy magot például 36 alkalommal ástak el új helyen. A kutatók megállapították, hogy ennek az az oka, hogy az állatok egymástól is lopkodják a magvakat, ezért igyekeznek fajtársaik elől mindig másutt elrejteni.

Azzal, hogy ezek a rágcsálók átvették a pleisztocén-kori óriás termetű emlősök szerepét, számos fafajt mentettek meg a kihalástól a trópusi esőerdőkben.forrás: NSF-National Science Foundation, fotó:Dave Pape

Random Posts

  • A fagyöngy szerepe a rákgyógyításban

    A fagyöngy az egyik legszélesebb körben vizsgált növény a rákgyógyítás területén. A fehér más néven európai fagyöngy kivonataiból készült szerek […]

  • Így csökkenti a dinnye a bőrrák kockázatát!

    A görögdinnye nagyon gazdag a likopin nevű rákellenes vegyületben. A likopin szervezetünk első számú védvonalát, a bőrünket védi a káros […]

  • Három házi gyógymód körömgomba ellen

    A körömgomba az egyik legelterjedtebb fertőzés a népesség körében. Csak az Egyesült Államokban – a statisztikák alapján – mintegy 35 […]

  • Ahogy melegszik a bolygó, úgy lesznek egyre kisebbek a bölények

    Az amerikai préri jellegzetes nagytestű növényevője jóval kisebb lehet a felmelegedés hatására akár már ötven éven belül, állítja egy új […]

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.