Megmenthetők a jegesmedvék, ha a Déli-sarkra költöztetjük őket?

A jegesmedve a klímaváltozás szimbólumállatává vált, szerencsére egyelőre nem azért, mert kihalt a melegedés miatt, de fennmaradását komolyan veszélyezteti a globális éghajlatváltozás. A kutatók szinte bizonyosra veszik, hogy a jegesmedvék száma hanyatlani fog, és a folyamat csak akkor állítható meg, ha az emberiség képes lesz lelassítani a világon mindenütt tapasztalható átlaghőmérséklet emelkedését: Ha ez sikerül, ezek a fehér medvék kis számban ugyan, de fennmaradhatnak a sarkvidék egyes területein. S akkor a jövőben talán újra gyarapodásnak indulhat a számuk.

Egyes becslések szerint az Észak-sark jege már 2050-re felolvadhat, gyakorlatilag a jegesmedvék talpa alól elolvad az otthonuk. Ezzel ma még sokan nem törődnek, de ha a klímaváltozás a mai ütemben folytatódik, akkor nagyon sok ember veszítheti el ugyanígy az otthonát, mikor a jégolvadás következtében felolvadó víz elborítja a kontinensek part menti területeit.

Minden földi fajnak hosszú evolúciós története van, melynek során megtanulják, hogyan maradjanak életben a természet sokszor mostoha körülményei között. A jegesmedvék azt tanulták meg, hogyan kell a tenger befagyott jegén vadászni, és ehhez alkalmazkodott egész testfelépítésük is. Kiválóan úsznak a mozgó jégtáblák között, és generációról-generációra adják át az újabb nemzedékeknek, hogyan kell a fókát elejteni. Bármilyen ügyes ragadozó, a jég nélkül nem boldogul, jég híján nem tud meglepetésszerűen támadni, és hiába úszik kitűnően, a fóka sokkal ügyesebb és gyorsabb nála a vízben. Ezért, amikor a nyári időszakban a tenger jege felolvad, az éhezés hosszú hónapjai várnak a medvékre, és csak a szerencsén múlik, hogy mennyi táplálékhoz jutnak ilyenkor, s remélik, hogy partra vet egy nagy bálnatetemet a víz.

Egyre gyakrabban fordul elő, hogy az éhezés meggondolatlan lépésre készteti a medvéket, és egy parton heverésző rozmárcsapat közé rontanak. A hatalmas agyarú rozmárok vadászata azonban igen kockázatos, mert a jegesmedve akár halálos sebet is kaphat. Az olvadás más veszélyeket is rejt a medve számára. Az anyamedvék, akik bocsaikkal járják a partot és a jégtáblákat, kénytelenek állandóan táplálék után kutatni, hogy magukat és bocsaikat életben tarthassák, de az olvadás miatt egyre nagyobb távolságokat kell megtenniük a tengerben, míg eljutnak egyik jégtábláról a másikra. Az esetenként több száz kilométernyi, vagy több napig tartó úszás a jeges vízben annyira kimeríti a medvéket, hogy könnyen halálukat lelhetik a tengerben. De arra is volt már példa, hogy úszás közben a tengeren érte őket egy hatalmas vihar, és megfulladtak. Egy anyamedve és két bocsa, melyeket filmeztek, éppen így járt. Holttesteiket a vihar után partra vetette a víz.

A jegesmedvék csak az Északi-sarkon fordulnak elő. Mikor még a földrészek összefüggő szárazföldet alkottak vagy a jégkorszakok során „hidak” létesültek két kontinens között, az állatok többsége szabadon vándorolhatott és növelhette elterjedési területét, persze, ha az új területen található környezeti feltételek alkalmasak voltak számára. A jegesmedvék megfelelő élőhelyre találnának a Déli-sarkon is, de oda sosem jutottak el, és ez ma is lehetetlen lenne emberi segítség nélkül.

Csakhogy, a legtöbb esetben nem sok jót szül, ha az ember beleavatkozik a természet rendjébe, és ha jegesmedvéket költöztetne az Antarktiszra, annak súlyos következményei lehetnének.

Mikor az ember betelepít idegen, ún. invazív fajokat egy olyan földrészre, ahol korábban nem azok fordultak elő, azzal veszélybe sodorja az ottani élővilágot. Erre jó példa Új-Zéland, ahol az evolúció során a madarak röpképtelenné váltak, ugyanis a szigeten egyetlen rájuk veszélyes ragadozó sem élt, és nem kellett menekülniük. Mikor az emberek miatt megjelentek például a patkányok, a madarak könnyű prédát jelentettek, nem csak a felnőtt egyedek, hanem a földön készített fészkükben lévő tojásaik és fiókáik is. A betelepült ragadozók hihetetlen károkat okoztak az őshonos állatvilágban. Amit az ember okozott, azt most az ember próbálja helyrehozni, és kínkeservvel igyekeznek megvédeni a kiszolgáltatott madarakat.

A Déli-sarkon számos fókafaj él, tehát bőven lenne zsákmányállat a jegesmedvék számára, köztük a Weddel-fóka, melynek nincsen természetes ellensége. Ha „rájuk szabadítanánk” a medvéket, könnyű célpontot jelentenének, és hamar a kihalás szélére sodródnának. A szárazföldön lassú mozgású pingvinekkel ugyanez a helyzet, költőhelyeiken óriási pusztítást végezhetnének ezek a hatalmas ragadozók. Arra sincsen garancia, hogy a medvék nem hordoznak-e olyan betegséget, mellyel veszélybe sodorhatnák a Déli-sark állatvilágát, vagy nincs-e olyan kórokozó az Antarktiszon, mely a jegesmedvéket fenyegetné.

Az antarktiszi jég olvadása nem olyan szembetűnő, mint az északi-sarki olvadás, de nem lehetünk abban sem biztosak, hogy egyszer nem olvad fel ott is a jégtakaró, és akkor a medvék átköltöztetése hiábavalónak bizonyulna.

Mindezek tükrében, a jegesmedvék betelepítése a Déli-sarkra több kockázattal járna, mint haszonnal, ezért a kutatók ebben nem is gondolkodnak. Ha azt szeretnénk, hogy ezek a gyönyörű állatok fennmaradjanak, a globális felmelegedés folyamatát kellene megfékeznünk. Számukra csak ez jelentené a segítséget.-fotó: Steve Amstrup

 

Random Posts

  • A fertőző herpesz

    A legtöbb embernek már volt része abban az „élményben”, hogy megtapasztalja a herpesz tüneteit. Talán akadnak olyanok, akikben felmerül a […]

  • A jobb iskolai teljesítmény titka: a rendszeres testmozgás

    Ha a szülők minden szükséges támogatást, felszerelést, könyveket, segédeszközt biztosítanak gyermekük számára, az még nem elég a sikeresebb tanuláshoz, állítja […]

  • A leggyakoribb újévi fogadalmak – Hogyan tartsuk be őket?

    Sokunk életében az év vége az az időszak, amikor átgondoljuk és összegezzük magunkban, mit értünk el az elmúlt tizenkét hónapban, […]

  • A kutyák szürkehályog betegsége

    A szürkehályog a kutyák egyik leggyakoribb szembetegsége. Több különböző formája van, és számos kiváltó oka lehet. Mindegyik fajtájú kutyust egyaránt […]

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.