A klímaváltozás elleni harc egy jobb minőségű élet reményét is jelentheti

Az európai embereknek nagyjából háromnegyede városokban él. A városok nem csak a gazdaság fő motorjai, de fokozottan ki vannak téve az éghajlatváltozás kockázatainak is. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség szerint, Európának lehetősége van javítani a népesség életminőségén, miközben megteremti a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás feltételeit. Az Ügynökség arra is figyelmeztet, hogy az ügyben való késlekedés hosszú távon sokkal nagyobb költségeket fog felemészteni. Európában a hőmérséklet emelkedik, a csapadék mennyisége változik, és a tengerszint emelkedik, bár a hatások nem egyformán érintik majd a kontinens egyes régióit.

Az Ügynökség jelentése szerint, a vidéktől jelentősen eltérő felépítésű városokban a klímaváltozás hatásai másképpen fognak jelentkezni. A városokban a sok mesterséges felület, mely kevés növényzettel párosul, súlyosbítja például a hőhullámokat. Az ún. ’városi hősziget’ jelenség miatt mindig magasabb a hőmérséklet, mint a városon kívüli területeken. Ezt már ma is mindenki megtapasztalhatja, hiszen egy forró nyári napon a hőség sokkal elviselhetőbb a zöldövezetben, mint egy nagyváros egyik betonfelülettől hemzsegő csomópontjában.

Több európai város már ma is szembenéz olyan problémákkal, mint a vízhiány, áradások, hőhullámok, melyek az éghajlatváltozás miatt a jövőben várhatóan még gyakrabban és nagyobb mértékben sújtják majd a lakosságot.

Hogy a súlyos katasztrófákat elkerüljük, a városoknak nem szabad tovább késlekedniük abban, hogy megelőző intézkedésekbe fektessenek.

A Környezetvédelmi Ügynökség úgy véli, hogy az európai városok mintegy ötöde különösen sérülékeny a nagy folyami árvizekkel szemben. Az európai városoknak több mint a felére jellemző, hogy kevés zöld területtel rendelkeznek, ami erősen súlyosbítja a kánikulákat. A magas hőmérséklet különösen az idős emberek egészségét veszélyezteti, és Európa egyes országaiban igen magas a városban élő idősek száma, például Olaszországban, Németországban és Észak-Spanyolországban.

Az európai városok nem elszigetelten léteznek, hanem nagyon is szoros összeköttetésben állnak egymással, ezért a megelőző intézkedéseket is együttes erővel és összehangolt stratégiákkal kell véghez vinni.

Mivel az éghajlatváltozással kapcsolatos előrejelzések bizonytalanok, fontos, hogy a megelőző intézkedések rugalmasak legyenek a változó körülményeknek megfelelően. Az alkalmazkodást a természettel együttműködve kell megvalósítani, és nem ellene. Hollandiában például nagyobb teret adtak a folyóknak, kiszélesítették az ártereket, és nagyobb helyet kaptak a víztározó és a természetes területek is.

Egy belga város, Oostende, átépítette a parti területeit, hogy megvédje a várost a viharoktól és a tengerparti áradásoktól.

A svédországi Malmöben összegyűjtik az esővizet ideiglenes tározókba, amiben a zöld tetők és a nyíltvízi csatornák is segítenek.

A lengyel Łódź városban a folyók mentén sokkal több zöld területet állítottak vissza, hogy csökkentsék az árvízi kockázatokat.

Mindezek az intézkedések nem csak a klímaváltozás hatásait hivatottak csökkenteni, hanem sokkal jobb életminőséget biztosítanak az emberek számára, és megteremtik annak a lehetőségét, hogy jobb legyen városlakónak lenni. –forrás: Europen Environment Agency – EEA, fotó: Väsk (Malmö)

Random Posts

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.