Túlélheti Madagaszkár élővilága az éghajlatváltozást?

Madagaszkár egyedülálló növény- és állatvilágának 90 százaléka endemikus, azaz bennszülött faj, ami azt jelenti, hogy elterjedési területük a szigeten belül kis területre, egyetlen tóra vagy erdőre, korlátozódik. A múltban lezajlott éghajlatváltozások nem okoztak maradandó kárt az élővilágban, a rendkívüli biodiverzitást az érintetlen táj segítette a túlélésben. Mára azonban a nagymértékű erdőirtás azt eredményezte, hogy a természetes erdők 90 százaléka eltűnt, ami pedig megmaradt, az is nagymértékben feldarabolódott.

Emiatt a jelenlegi és a jövőbeli éghajlatváltozás hatása teljesen más, és erőteljesen befolyásolni fogja a sziget élővilágának sokszínűségét.

 A múltbeli klímaváltozásokat eljegesedések kísérték szárazabb, hidegebb és csapadékosabb, melegebb időszakokkal, melyek között gyors volt az átmenet.

Az állatok elterjedését az éghajlat kiszámíthatatlansága alakította, és a folyók menti erdők szolgáltak közlekedési útvonalként vagy menedékként számos faj számára.

A szárazabb időszakokban az állatok ezekre a területekre szorultak vissza, a nedvesebb periódusokban azonban ezekről a part menti területekről szétterjedtek távolabbi régiókba is.

 Századunkban ismét klímaváltozás fog bekövetkezni. Az előrejelzések szerint a szigeten az átlaghőmérséklet 1,1-2,6 °C-kal fog emelkedni, legnagyobb mértékben a sziget déli területein, legkevésbé északon és a partok mentén.

Madagaszkári táj az esős évszakban

A legmagasabb, déli területeket érintő felmelegedésnek súlyos biológiai következményei lesznek, hiszen már ma is ez a sziget legszárazabb régiója, és a széttagolt erdők még inkább ki vannak téve a kiszáradásnak.

A vegetáció modellezései alapján  feltételezhetően Madagaszkár az éghajlatváltozás miatt jelenlegi élőhelyeinek 11-27 százalékát fogja elveszíteni, ha azonban a szétterjedés lehetőségei korlátozottak lesznek, akkor ez az érték 17-50 százalék is lehet.

A fajok 18 százaléka várhatóan terjeszkedni fog, 45 százalékénak az élőhelye viszont beszűkül. Harminchét százalékuk esetében vegyesek a kilátások.

 A fajok terjeszkedése és visszahúzódása azonban nem az egyetlen lehetséges következmény. A melegedéssel a csapadékviszonyok is változni fognak.

A hőmérséklet emelkedése Madagaszkár délnyugati területeit érinti legnagyobb mértékben, az ott élő legtöbb faj szétterjedése valószínű, és a vándorlás valószínűleg segíteni fog nekik a túlélésben, de ehhez az is szükséges, hogy az alkalmas élőhelyekkel a kapcsolat fennmaradjon, azaz az állatok számára legyenek megfelelő vándorlási útvonalak.

 Leginkább azokat az élőlényeket fenyegeti a kihalás veszélye, melyek ragaszkodnak jelenlegi elterjedési területükhöz, azaz élőhely-specialisták.

 Az alacsony tengerszint feletti magasságban lévő part menti erdőkben valószínűleg drámai mértékben csökkeni fog a fajok száma, hét fajból várhatóan hat 98 százalékos vagy még magasabb veszteségeket fog elszenvedni.

A várható tengerszint-emelkedés tovább súlyosbítja a helyzetet, a part menti endemikus erdőket veszélyezteti.

 A klímaváltozás hatásaira már léteznek tapasztalati bizonyítékok is. A Ranomafana Nemzeti Park-ban például 1986 és 2005 között a telek szárazabbá váltak, aminek következtében csökkent a gyümölcstermés mennyisége a és a lemúrok száma is az 1960 és 1985 közötti időszakhoz képest.

Mit lehet tenni az élővilág védelme érdekében?

Madagaszkár biológiai sokfélesége az erdőkben koncentrálódik. A széttöredezettség csökkentése az egyik legfontosabb tényező a negatív hatások minimalizálásában. Helyre kell állítani és védelem alá helyezni a víz menti erdőket, melyek fontos közlekedési útvonalat jelentenek az állatok számára. A széttagolt erdők közötti kapcsolatot is biztosítani kell és fenn kell tartani. Óvni kell az összes fennmaradt természetes erdőtakarót, hogy az állatok szabadon vándorolhassanak, és tudjanak hová menekülni a kedvezőtlen éghajlati hatások elől.

Biztosítani kell, hogy az emberek fa szükségletei ne a természetes erdők rovására legyenek kielégítve, illetve a faanyag helyett más alternatív forrást kell találni.

Lehetséges megoldás mesterséges ültetvények létrehozása, melyek faanyaggal látnák el a lakosságot, tehermentesítve a természetes erdőket.

Mindezek a tervek azonban komoly költséget jelentenek. A mesterséges ültetvények telepítése becslések szerint 0,4 milliárd dollárba kerülne, míg a széttöredezett erdőterületek helyreállításához 0,8 milliárd dollárra lenne szükség.

Ezek a természetvédelmi célok pedig nem valósíthatóak meg olyan könnyen, ha figyelembe vesszük, hogy Madagaszkár lakosságának nagy része mély szegénységben él, és még az egészségügyi ellátásra sincsen elegendő pénz.

Így a természet megóvására tett törekvések csak akkor lehetnek sikeresek, ha azokat összeegyeztetik az emberek jólétével, és a fejlesztések az ő érdekeiknek a bevonásával valósulnak meg.

Madagaszkári lakosok házai

Fotó, gyűrűsfarkú maki (lemúr): Emanuel Faivre, Forrás: ©2008 A Royal Society Biology Letters, Climate change adaptation for conservation in Madagascar: Lee Hannah, Radhika Dave, Porter P Lowry II, Sandy Andelman, Michele Andrianarisata, Luciano Andriamaro, Alison Cameron, Robert Hijmans, Claire Kremen, James MacKinnon,Harison Hanitriniaina Randrianasolo, Sylvie Andriambololonera,Andriamandimbisoa Razafimpahanana Herilala Randriamahazo Jeannicq Randrianarisoa, Philippe Razafinjatovo, Chris Raxworthy, George E Schatz, Mark Tadross and Lucienne Wilmé

Random Posts

  • Ezért érdemes cikóriagyökeret fogyasztani az étkezések mellé!

    A mezei katáng gyökere kiváló epe- és májbántalmakra, valamint emésztési zavarokra. Hazánkban mindenki ismeri ezt a katángkórónak is nevezett fészekvirágzatú […]

  • Kolumbia legkedveltebb gyógynövényei

    Kolumbiában a lakosság mintegy 80 százaléka egészségének megóvására továbbra is a népi gyógyászatot alkalmazza. A kutatók fontosnak tartották, hogy lejegyezzék […]

  • Veszélyben a jegesmedvék

    Az északi-sarkvidéki jégfelület folyamatos csökkenésének megállításáért fogott össze a Coca-Cola és a WWF. Szeretnék felhívni a figyelmet a jegesmedvék élőhelyét […]

  • A testsúly 10 százalékának leadása megelőzheti a cukorbetegséget

    Ha a cukorbetegséget megelőző tünetekkel diagnosztizált betegek hat hónap alatt megszabadultak testsúlyuk mintegy 10 százalékától, akkor látványosan csökkent a 2-es […]

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.