Pusztulnak a fák a klímaváltozás miatt

Az éghajlatváltozás okozta forró és száraz körülmények következtében pusztulnak a fák világszerte, állítja egy új jelentés, mely több tucat, a témában elvégzett tudományos vizsgálaton alapul.

Tömegesen pusztul az amerikai rezgő nyár a felmelegedés miatt, fotó: Scott Catron

A Stanford Egyetem végzős hallgatója, William Anderegg, doktori értekezését az aszály amerikai rezgő nyárfára gyakorolt hatásairól írta. A rezgő nyár (Populus tremuloides) a leggyakoribb fafaj Észak-Amerikában, és Anderegg is szemtanúja annak, hogyan haldoklanak egész hegyoldalnyi nyárfák a szárazság következtében. Pusztulásuk maga után vonja más fajok, főként a füvek és a vadvirágok eltűnését is. Így a nyárfaerdők kihalásával sok más fajt is elveszítünk.

Anderegg a társszerzője annak az új jelentésnek, mely a fafajok világszerte tapasztalható hanyatlásáról szól. A pusztulás úgy tűnik, a globális éghajlatváltozáshoz köthető. Ezek a változások, melyeket az üvegházhatású gázok növekvő légköri mennyisége eredményez, nyomás alá helyezi a világ erdeit.

Az erdők felbecsülhetetlen ökológiai értékkel rendelkeznek. Hozzájárulnak a bolygó megfelelő páratartalmához, biztosítják a tiszta vízforrásokat, szabályozzák a talaj vízháztartását. Faanyagot adnak. Meredek hegyoldalakon védik a talajt a szél és víz káros hatásaitól, megakadályozzák a talajeróziót. Mezőgazdasági területeinket óvják a széltől, árvíz esetén pedig hozzájárulnak az árhullám biztonságos levezetéséhez. Otthont adnak a benne élő állatoknak, növényeknek, gombáknak, segítenek megőrizni az élőlények sokféleségét Földünkön. Nagy mennyiségű éltető oxigént bocsájtanak a légkörbe, miközben hatalmas mennyiségű szennyezőanyagot – szén-monoxidot, szén-dioxidot, kén-dioxidot, nitrogén-dioxidot és ózont – képesek elnyelni.

Amikor a fák meghalnak, egy sor ökológiai és hidrológiai változást indítanak el. Ezek elősegítik a rovarfertőzöttség és a tüzek terjedését. Mindezek hosszú távon előmozdítják az adott térség domináns fajainak elmozdulását és megváltozását, sőt egy teljesen más ökoszisztéma – például füves puszták – kialakulását eredményezhetik.

Anderegg úgy véli, mindezeken túl, az erdők halálának legpusztítóbb következménye a folyamat klímaváltozásra gyakorolt hatása lehet. Míg egy egészséges erdő nagyban hozzájárul az éghajlat stabilizálásához, addig egy haldokló erdő éppen ellenkező hatást vált ki, és felgyorsítja a melegedési folyamatokat. Ez különösen aggasztó, hiszen jelenleg a Földünk mintegy egyharmadát borító erdők az ember által kibocsátott üvegházhatású gázok 25 százalékát nyelik el.

Tanulmányában Anderegg kifejti, hgy egyre sürgetőbbé válik egy széleskörű erdészeti feltérképezés, és rendszeres ellenőrzés, amihez nem csak ökológusok, kutatók, hanem számos szakember, és a kormányzati szervek munkája, valamint műholdas megfigyelés is szükséges. Égetően fontos, hogy megértsük, hogy  a klímaváltozás hogyan öli meg a fákat, mert csak ez segíthet abban, hogy egy jobb erdőgazdálkodás alakuljon ki.- forrás: VOA-Voice of America

 

  • Eduardo Yáñez, a vonzó „vadember”

    A mexikói színészt hazánkban először a 90-es évek elején láthatták a nézők Alejandro Aldama szerepében a ’Megveszem ezt a nőt’ […]

  • Fényes szemükkel óvják fészküket a betolakodóktól a csókák

    Nem a főemlősök az egyedüli állatok, amelyek kommunikálnak a szemükkel, néhány madár is képes erre. A csókák a sötét tollazatuktól merőben […]

  • Az Idősek Világnapja

    Október elsején ünnepeljük az Idősek Világnapját. 1990. december 14-én az ENSZ Közgyűlésén jelölték ki ezt a napot az Idősek Nemzetközi […]

  • Már az ókori emberek is okoztak éghajlatváltozást?

    A bolygónkat fenyegető globális felmelegedésben bár természetes folyamatok is szerepet játszanak, mégis az emberiség tehető leginkább felelőssé a változásokért, és […]