Veszedelmes egysejtűek

Az egysejtűek neve onnan ered, hogy testük egyetlen sejtből áll, ez végzi az összes életműködést. Előfordulnak szárazföldön, édesvízben, tengerben, vannak közöttük ragadozók és növényevők, valamint számos parazita is. Az emberiség történelmére is befolyással voltak olyan súlyos betegségekkel, mint a malária vagy álomkór. Mindkettőt egysejtű állat okozza, és a mai napig nem sikerült legyőzni őket.

 Az álomkórt okozó egysejtű, az álomkór ostoros (Trypanosoma gambiense) Afrikában fordul elő. Fejlődési alakjai főként az antilopok vérében élnek, a csecselégy viszi át szívásával az emberbe. A betegségre a nyirokcsomók megnagyobbodása, a központi idegrendszer gyulladása, vérszegénység kialakulása jellemző. Jellegzetes kísérő tünetek az aluszékonyság, fejfájás, érzészavarok, bénulás. Kezelés nélkül a betegség halálos kimenetelű. Egyik típusánál szívelégtelenség a halál oka, a másik típusnál az álmosság fokozódik, végül a beteg kómába esik.

Az alakjukat állandóan változtató amőbák között is találunk élősködőt. A trópusokon az Entamoeba histolytica nevű egysejtű az amőbás vérhas nevű betegség okozója.

A spórás egysejtűek mindannyian belső élősködők. A maláriát a Plasmodium nevű lázállatkák okozzák. Némelyik a vészes vagy trópusi maláriát, másik a harmadnapos hideglelést, másik fajuk a negyednapos hideglelést idézi elő.

Az egysejtűt a maláriaszúnyogok oltják az emberbe.

A csípéskor a szúnyog nyálával bekerülnek a vérbe a spórák, melyek különböző fejlődési folyamatokon mennek keresztül. Először a májsejtekbe furakodnak be, következő fejlődési szakaszukban a vörösvértestekbe, ahol elszaporodnak. A kipukkanó vörösvértestekből kijutva újabb vörösvértesteket támadnak meg. Itt alakulnak ki az ivarsejtjeik, melyeket a szúnyog a vérrel együtt felszív, a belében létrejönnek a hím és női jellegű sejtek, melyek a megtermékenyítés után megkezdik a spóraképzést. Ezek a szúnyog nyálmirigyébe fúrják magukat, ahonnan vérszíváskor az emberbe jutnak, és a folyamat kezdődik elölről.

A spórák és ivarsejtek rajzásakor a beteg lázas állapotba kerül, és ezek a súlyos lázrohamok váltják egymást hidegrázás, fogvacogás, görcsös rohamok, fejzúgás kíséretében, miközben a láz 40 fokra is emelkedhet.

A malária évszázadokon át szedte milliós számban áldozatait, miközben az emberek azt sem tudták, hogy mi a betegség valódi oka. Csak annyit sejtettek, hogy öszefüggésben lehet a mocsaras, lápos vidékkel, innen ered a betegség elnevezése is. A malária rossz levegőt jelent, ami a lápvidék bűzös levegőjére utal. 1894-ben Sir Patrick Manson gondolt arra először, hogy mivel a szúnyogok számos trópusi betegség terjesztői, a maláriáért is ezek a kis vérszívók lehetnek felelősek. Ezek után megkezdődhetett a megelőzés: a szúnyogok irtása, és a peterakó helyek – mocsarak, lápok feltöltése.

Manson közreműködésével Sir Ronald Ross írta le a kórokozó teljes életciklusát 1898-ban, bebizonyítva Manson elméletét, amiért 1902-ben Nobel-díjat kapott.

Egyetlen anyagról volt ismert, hogy csökkenti a malária hatását, a kininfa kérgéből nyert kinin, ezt használták a betegek tüneteinek enyhítésére. Mára a betegség a trópusi vidékekre szorult vissza, leggyakoribb előfordulási területe Afrika. Évente még ma is több mint egymillió ember esik áldozatul a betegségnek, bár már többfajta gyógyszer is rendelkezésre áll a gyógyításra, mégis még mindig a legfontosabb a megelőzés, a szúnyogok számának csökkentése, és a csípés megelőzése.

A malária kórokozója Európából sem tűnt el véglegesen. A Global Change Biology nevű újságban jelent meg egy cikk a közelmúltban arról, hogy egyre több brit madár pusztul el maláriafertőzés következtében, csalogányok (fülemülék), pintyek, verebek. A betegség terjedésében a globális felmelegedés játszik szerepet, mivel a hőmérséklet emelkedés a szúnyogpopulációk gyors növekedését eredményezte. Ez a maláriafaj nem fertőzi meg az embereket, mindenestre a jelenség elég aggasztó.

A klímaváltozás miatt a cecelégy terjeszkedése sem kizárt emberi segítséggel Amerika és Ázsia trópusi területeire. A WHO a kórokozók lehetséges terjeszkedésének vizsgálatát  szorgalmazza.

A malária elterjedési területe (Fotó 2005: S.Janichen)

Nagyításhoz kattintson a képre!

Spórás egysejtűek közé tartoznak a  Babesia fajok, melyek emlősök vörös vérsejtjeiben és nyiroksejtjeiben élősködnek.

A közvetítő állatok a kullancsok, egy súlyos betegséget terjesztenek, melyet erdőkórnak nevezünk. Fő tünete a vérfesték-vizelés.

Hazánkban is súlyos betegségeket okozhatnak szarvasmarha, ló, juh és kecske számára, és egyre gyakoribb a kutyáknál is. Megelőzésként fontos a kedvenc beoltása.

 A fenti képen a malária kórokozója látható a vérben.

Random Posts

  • Fejtetű – Tények és tévhitek

    A fejtetű legfőbb tünetei a viszkető fejbőr, előfordulhat csiklandós érzés is, mintha valami mászna a fejen, és kipirosodott fejbőr a […]

  • A BMI-érték megtévesztő lehet

    A manapság olyan népszerű BMI-érték, azaz testtömeg-index, mely arra szolgál, hogy megtudjuk, ideális-e a testsúlyunk, hibás eredményt is mutathat. Egy […]

  • 7 jó tanács hogy egészségesebben és tovább éljünk

    Az Amerikai Rákkutató Intézet (AICR) csaknem 380 ezer ember bevonásával készült 13 évet átfogó tanulmánya alapján fogalmazta meg életmódváltoztató tanácsait, […]

  • Húsmentes McDonald’s Indiában

    Húsmentes éttermet nyit az amerikai McDonald’s gyorsétteremlánc Indiában, hogy megfeleljen a helyi étkezési hagyományoknak.     A hatalmas országban a többségben lévő […]

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.