Már az ókori emberek is okoztak éghajlatváltozást?

Afrikai esőerdő

A bolygónkat fenyegető globális felmelegedésben bár természetes folyamatok is szerepet játszanak, mégis az emberiség tehető leginkább felelőssé a változásokért, és úgy tűnik, nem ez az első eset, hogy ilyen nagy hatással van az éghajlatra.

A tudósok szerint Közép-Afrikában a korai földművesek nagyban hozzájárultak az esőerdők eltűnéséhez. Mintegy 3000 évvel ezelőtt az esőerdők egy része hirtelen eltűnt, és helyét a szavanna – bokrokkal és fákkal tarkított füves terület – foglalta el. Legújabb kutatások szerint ezért a gyors változásért önmagában a klímaváltozás nem tehető felelőssé, valószínűleg az ember is szerepet játszott benne.

Dr. Germain Bayon, aki egy francia kutatóintézetnél tanulmányozza ezt a kérdést, elmondta, hogy az afrikai mezőgazdaság történetéről jóval kevesebbet tudunk, mint az európairól vagy éppen az ázsiairól. Márpedig a mezőgazdaság kialakulása nagy hatással volt a környezetre. Bayon és munkatársai a Kongó folyó üledékét tanulmányozzák. A felhalmozódott üledékek sokat mesélnek a Kongó-medence egykori éghajlatáról.

Az éghajlat Közép-Afrikában ez elmúlt 5 és 10 ezer év közötti időszakban sokkal párásabb volt. Mintegy 4 ezer évvel ezelőtt kezdett „romlani” a klíma, szárazabbá vált, és ez természetesen a növényzetre is befolyással volt. Ekkor kezdtek a szavannák megjelenni. Bayon szerint a folyamatban fontos szerepe lehetett a talajeróziónak és a talaj kémiai mállásának. Alapjában véve minél több eső esett Afrikában, annál nagyobb volt az erózió mértéke. A kutatók szerint 3000 évvel ezelőtt az erózió mértéke függetlenné vált az éghajlati hatásoktól, ezért úgy vélik, valami más kellett, hogy szerepet játsszon a folyamatban.

Az ide érkező bantu emberek legfontosabb termesztett növénye az ún. indiai köles (Pennisetum glaucum) volt, és ez a tény önmagában is sokat elárul a éghajlatról. Az indiai köles a meleg, párás klíma helyett a száraz és esős időszak váltakozását szerette. Ezért ahhoz, hogy a termesztését bevezessék az esőerdei területeken, létre kellett hozni ezt a szezonalitást. A bantuknak a termesztéshez nyílt szántóföldekre volt szüksége, ezért nagy területeken számolták fel az esőerdőt. Így azonban a földet kitették az erózió pusztításának, tehát nagyon is lehetséges, hogy a gazdák az éghajlatváltozással együtt segítették az esőerdők eltűnését. Ez az időszak körülbelül 1000-1500 évig tartott. Ekkor kezdtek megváltozni a dolgok, és az esőerdők egyre inkább visszatértek. Nagy kérdés, hogy a bantuk vajon azért mentek-e Afrika más területeire, mert az esőerdők kezdték visszafoglalni régi területüket, vagy éppen azért tudtak az erdők újra erőre kapni, mert a bantuk elmentek? Bayon elismeri, hogy erre a kérdésre még nem tudják megadni a választ.

A bizonyítékok azonban egyértelműen azt mutatják, hogy az embernek már 3 ezer évvel ezelőtt is jelentős hatása volt a környezetre. Ma már tudjuk, hogy a mezőgazdaság nagyban hozzájárul a szén-dioxid kibocsátáshoz, miközben a fák éppen abban segítenek, hogy a szén-dioxidot elnyelik, és távol tartják a légkörből. És míg a bantuk Közép-Afrikában tartózkodtak, mezőgazdasági tevékenységükkel párhuzamosan a fák száma erősen lecsökkent. –forrás: VOA-Voice of America

Random Posts

  • Ülj a földre, ne a blökire!

    A kisgyerekek hajlamosak lovacskának nézni a család kutyáját, s néhány szülő meg is engedi, hogy gyermeke a kutya hátára üljön. […]

  • Hátfájós gyerekek

    Az iskolások háta és gerincoszlopa nap mint nap extrém terhelésnek van kitéve, amiért több tényező is felelős. Egyrészt a nehéz […]

  • A fajmegőrző programok nem várt következményei

    Az élővilág sokszínűségének megőrzése kiemelten fontos természetvédelmi feladat. Az egyes fajok túlélését azonban nem mindig az emberek vagy a megváltozott […]

  • Öt egyszerű tipp vízfogyasztásunk csökkentésére

    A tudatosabb otthoni vízhasználat nem csak a környezet számára hasznos, hanem magunknak is sok pénzt takaríthatunk meg vele. Ráadásul a […]

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.