Egyre több helyen eszik legközelebbi rokonainkat

Kongóban bevett szokás a főemlősök húsának fogyasztása, s miután Ugandába jelentős számú kongói menekült érkezik, már ott is felütötte a fejét a kongói étkezési szokás. A főemlősök elfogyasztása pedig nem csak erkölcsi kérdés, hanem egészségügyi kockázatokat is rejt magában.

Élelmet kérő csimpánz egy afrikai menedékhelyen, fotó: H.Heuler/ VOA

A csimpánzok amúgy is veszélyeztetettek, ráadásul csaknem 99 százalékban egyezik DNS-ük az emberével, ezért védelmüket a természetvédők személyes ügynek is tekintik. Sok elárvult csimpánzkölyköt nevelnek afrikai menedékhelyeken, ahol az ott dolgozók és az állatok között szoros kötődés alakul ki. Az állatbarátok nehezen tudják feldolgozni, hogy egyesek megölik és megeszik azokat az élőlényeket, akiket ők barátaiknak, sőt, rokonaiknak tartanak.

Bár Afrikában egyáltalán nem szokatlan a főemlősök húsának fogyasztása, Ugandában erre nem volt példa. Ám azután, hogy itt is megjelent a csimpánzhús fogyasztás, az állatvédők attól tartanak, hogy egyre terjedni fog ez az étkezési szokás.

Az afrikai kontinensen a főemlősökre a legnagyobb veszélyt az emberek jelentik, akik a húsukért vadásszák őket. A menedékhelyeken dolgozók pedig már találkoztak is olyan ugandai emberekkel, akik elejtettek főemlősöket, és be is vallották, hogy azért, mert meg akarják enni őket. Az emberek főként páviánokat és kolobusz majmokat terítenek le, de mivel a szemükben nem jelent különbséget, hogy ezeket a fajokat vagy éppen csimpánzt esznek, az állatvédők attól tartanak, hogy ez a tendencia a csimpánzok kihalásához vezethet.

Ez egy olyan kérdés, amire mindenképpen időszerű odafigyelni. 2011-ben ugyanis több tízezer kongói menekült áramlott Ugandába, ami jóval több, mint ahányan a korábbi években érkeztek. Az ENSZ Világélelmezési Program élelmiszersegély szervezet álláspontja szerint, a menekültek szervezett településeken élnek, és a helyi piacokon vásárolhatnak élelmet, ám a népesség növekedésével egyre nagyobb az élelmiszer iránti kereslet, és a helyi közösségeknek a nagy létszámú menekült lakosság jelenlétében magasabb árakkal kell számolniuk.

Az emelkedő élelmiszerárakkal magyarázható tehát elsősorban, hogy a majomhús iránt megnőtt az igény, azonban a széleskörű fogyasztás a szakemberek szerint komoly egészségügyi kockázatot is rejt magában.

A főemlősök ugyanis az Ebola vírus hordozói lehetnek. A vírus halálos vérzéses-lázas megbetegedést okoz. Ugandában csak 2011-ben három járvány is kitört. Azok az emberek, akik beteg majmokat esznek meg, megfertőződnek a vírussal, ami egész közösségeket érinthet. A legtöbb Ebola-járvány éppen abban a régióban, Uganda nyugati területein ütötte fel a fejét, ahol a legnagyobb számban élnek kongói menekültek.

Kongóban nagy múltja van a főemlős evésnek, de a környezetvédők mindent megtesznek azért, hogy Ugandában ne terjedjen el ez a szokás. Nem csak a potenciális vírusveszélyre hívják fel az emberek figyelmét, hanem a hagyományos ugandai kultúrával is igyekeznek érvelni, ami szerint a majmok vallásosan tisztelt totemállatok, melyek védelmet érdemelnek. Sajnos, a legújabb generációk számára egyre kevésbé fontos a tradicionális értékek megőrzése. Ráadásul naponta nő a kongói menekültek száma, ami komoly élelmezési gondokat okozhat Ugandában, s ez egyaránt rossz hír a csimpánzok és a rájuk vadászó emberek számára.-forrás: VOA-Voice of America

Random Posts

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.