A csótányok révén új antibiotikumokhoz juthatunk

Kegyetlen módon ér véget annak a csótánynak az élete, melyet egy ékes ősdarázs szemel ki áldozatául. Ez az Afrika és Ázsia trópusi területein élő parazitoid darázsfaj ugyanis élő csótányt ad utódainak bölcsőhelyül és táplálékul.

A gyönyörű fémes színekben pompázó ékes ősdarázs lárvája
A gyönyörű fémes színekben pompázó ékes ősdarázs utódai számára a bölcsőt és a táplálékot egy élő csótány jelenti

A darázs kétszer csípi meg áldozatát, az első csípés a csótány mellső lábait bénítja meg, a másodikkal pedig megbénul a csótánynak azon agyterülete, mely a menekülési reflex kialakulásáért felelős. Ezután a darázs megragadja a csótány csápját, és oda vezeti, ahová akarja, áldozata ellenállás nélkül a gyilkosával tart. A darázs egy odúban helyezi el a csótányt, a hasi oldalára lerakja egy petéjét, majd kavicsokkal elzárja az odú bejáratát.

Három nap múltán a petéből kikelő lárva berágja magát a mozdulatlan, de élő csótányba, és elkezdi felfalni a csótány belső szerveit. Ezt olyan sorrendben teszi, hogy áldozata minél tovább életben maradjon, legalábbis addig, míg a lárva be nem bábozódik a „kiürített” csótány testében. A csótány nyolc napon át is életben marad, miközben parazitája lassan megeszi őt belülről, majd a lárva bebábozódik, a kikelő darázs pedig elhagyja a csótány testét.

A lárvának azonban meg kell oldania egy súlyos problémát, mégpedig azt, hogy biztosítsa túlélését egy olyan állatban, melynek gyomrában és beleiben hemzsegnek a káros baktériumok.

A csótányok nagyon sok időt töltenek egészségtelen helyeken, a szeméttelepektől kezdve a nyilvános mellékhelyiségekig, és számos olyan baktérium, gomba és vírus él a szervezetükben, amelyekkel nem csak az embereket, hanem az ékes ősdarázs lárváját is megbetegíthetik.

A lárvának két dolgot kell biztosítania, míg a csótányban él. Egyrészt, hogy bomló áldozatát megvédje az azt megtámadó mikrobáktól, másrészt, hogy önmagát is megóvja a fertőzésektől.

A németországi Regensburgi Egyetem kutatói felfedezték, hogy miközben az ősdarázs lárva egyre beljebb rágja magát élő bölcsője testében, jelentős mennyiségű tiszta folyadékot termel, mely különféle antimikrobális vegyületek keverékét tartalmazza. Ennek segítségével fertőtleníti időszakos lakhelyét.

A kutatók a folyadék vizsgálatakor felfedezték, hogy olyan csíraölő vegyületet tartalmaz, mely képes elpusztítani a tuberkulózist okozó baktériumot, továbbá számos gomba- és baktériumölő hatóanyagot, és még olyan vírusölő vegyületet is, mely a hepatitis C ellen is aktivitást mutat.

A kutatók első alkalommal találtak olyan rovart, mely ilyen vegyületeket használ a mikrobák ellen.

A felfedezés azonban egyelőre még nem jelenti új, emberek számára is használható antibiotikumok létrejöttét, hiszen nehézkes lenne az adott forrásból használható mennyiségű aktív vegyületet izolálni, másrészt valószínűleg nem lenne könnyű ezeknek a bonyolult hatóanyagoknak a laboratóriumi előállítása. A problémát tovább nehezíti, hogy a felfedezett vegyületeknek több mint a fele mérgező. A vegyületek ráadásul feltehetően nem önmagukban hatnak, hanem „együttműködve” egymással, miközben a mikrobák is kémiai úton kommunikálnak egymással.

Ezeknek a kérdéseknek a megválaszolása rendkívül nagy jelentőséggel bír egy olyan világban, ahol egyre nő az antibiotikumoknak ellenálló kórokozók száma.forrás: VOA-Voice of America 

Random Posts

  • Alvási légzésszünet és a konyhasó

    Alvás közben sok embernek időnként kimarad a lélegzetvétele, ami néhány másodpercig, de akár percekig is tarthat és több betegség tünete, […]

  • Mit érdemes enni endometriózis esetén?

    A gyulladást okozó és ösztrogén termelődést fokozó élelmiszerek – vörös hús, transz-zsírok, alkohol, kávé – fogyasztásának kerülése, míg a több […]

  • Influenzaszezonban veszélyeztetettebbek a D-vitamin-hiányos gyermekek

    Az influenzajárványban veszélyeztetettebbek a D-vitamin-hiányban szenvedő gyermekek, a “napfényvitamin” ugyanis meghatározó szerepet játszik a sejtképzésben, az immunrendszer védekezőképességének fenntartásában, és […]

  • Rendszeresebbé válhatnak a pusztító árvizek a felmelegedés miatt

    A klímaváltozás hatására világszerte rendszeresebbé válhatnak a súlyos árvizek, egyebek között a Gangesz, a Nílus és az Amazonas tekintetében is, […]

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.