A farkasok eltűnésének hatásai a Yellowstone-ban

A Yellowstone hallatán legtöbbünknek rögtön a farkasok jutnak eszébe, holott a yellowstone-i ökoszisztémában számos más faj is jelentős szerepet játszik, melyek léte a farkasok életben maradásában döntő fontosságú.

A sikeresen visszatelepített farkasok egyike a Yellowstone Nemzeti Parkban, fotó: Barry O'Neill
A sikeresen visszatelepített farkasok egyike a Yellowstone Nemzeti Parkban, fotó: Barry O’Neill

A nagytestű szarvasfélék, a vapitik és a táplálékukként szolgáló fűzfa nélkülözhetetlenek a farkasok sikerességében, ám a kutatók szerint van még egy állat, mely ebben a kapcsolatban egy hiányzó láncszemnek tekinthető. Ez az állat nem más, mint a hód.

A farkasok eltűnése mélyreható változásokat idézett elő a Yellowstone életében: a vapitik száma emelkedett, míg a fűzfáké csökkent. A fűzfák fontos szerepet töltenek be a vízfolyások lassításában, de minthogy kevesebben vannak, a patakok vize egyre sebesebben folyik. A hódok viszont a lassú vizeket kedvelik, így a fűzfákkal együtt ők is eltűnőben vannak.

Egy évtizednyi kutatás után ma már a tudósok egyértelműen kijelentik, hogy a változások ellensúlyozására nem elég, ha pusztán a farkasok számát növelik visszatelepítésük által. Hosszú távollétük hatását mindez már nem képes ellensúlyozni. A megfigyelések során bebizonyosodott, hogy bár a farkasok számának növekedésével csökkent a patások száma, a fűzfáknak azonban ez nem jelentett segítséget. A fáknak ugyanis lassú vízfolyásokra van szüksége, amit a hód tudna biztosítani számukra. Csakhogy a hódok eltűntek.

Valaha a Yellowstone a hódok paradicsoma volt, nem akadt olyan vízfolyás, ahol nem éltek volna hódcsaládok. Ma már ez a kép nagyon ritka, vagy úgy is fogalmazhatnánk, hogy nem létező látvány, különösen a park északi területén.

Annak érdekében, hogy a Yellowstone teljes ökoszisztémáját helyre lehessen állítani, a fűzfákkal együtt a hódoknak is vissza kellene térniük. Ha fák újra megjelennek, a hódok egy részüket gátak építésére fogják használni, ami lassítani fogja a vízfolyásokat, s ez újabb fák növekedésének lehetőséget teremti meg.

Bár a farkasok újbóli betelepítése a parkba javította a park ökoszisztémáját, de a megfigyelések eredményei bizonyítják, hogy a fajok mennyire bonyolult kapcsolatban állnak egymással. Egy csúcsragadozó hiánya súlyos csapást jelenthet a táplálékláncban alatta álló fajokra is.

A Yellowstone parkban a farkasok szisztematikus irtása 1914-ben vette kezdetét, melynek többek között a fő célja az volt, hogy megvédjék a ragadozóktól a vapitik állományát. A park vadászai végezték a mészárlást, és 1926-ra gyakorlatilag el is tűntek a szürkefarkasok a területről. A további irtások 1935-ig folytatódtak, ekkor a nemzeti park véget vetett a vadászatnak. Mindez azonban nem múlt el következmények nélkül. 1973-ban a farkas volt az első emlősfaj, mely felkerült a veszélyeztetet fajok listájára. A farkasok eltűnése után Yellowstone csúcsragozójává a kisebb méretű prérifarkas lépett elő. Ám termeténél fogva nem volt képes a nagytestű növényevők elejtésére, s termetes ragadozó híján a növényevők populációjában jelentős mértékben megnőtt a beteg és béna egyedek száma.

A kormány 1990-ben változtatta meg nézeteit a farkasokkal kapcsolatban, és Kanadából telepítettek a parkba állatokat. Az erőfeszítések sikeresek voltak, a farkaspopuláció viszonylag stabilnak mondható. A farkas populáció megerősödése Wyoming, Montana és Idaho területén annyira sikeres volt, hogy 2008-ban az Amerikai Hal- és Vadvédelmi Szolgálat a Sziklás-hegység északi farkaspopulációját levette a veszélyeztetett fajok listájáról. A szürkefarkasok jövőjét azonban továbbra is világszerte fenyegeti élőhelyük szűkülése és a globális felmelegedés.  –forrás: NSF-National Science Foundation

 

Random Posts

  • Együnk magvakat, és éljünk tovább!

    Egy új tanulmány szerint, ha valaki minden nap megeszik egy maréknyi magot, jelentősen meghosszabbíthatja az életét, és csökkentheti a különféle […]

  • Hogyan csökkentheted omega-3-mal a légszennyezés egészségkárosító hatásait?

    Az omega-3 többszörösen telítetlen zsírsavak fogyasztása számos krónikus betegség, például az ízületi gyulladás, a szívbetegségek, a daganatos betegségek, és a […]

  • A magas koleszterinszint tünetei

    A magas koleszterinszint tünetei általában észrevehetetlenek. Egy normális koleszterinszintű ember nem feltétlenül érzi magát jobban, mint az, akinek magas a […]

  • A gyomorfekély gyógyítása káposztalével

    A nyers káposztalé igen gazdag U-vitaminban, melyről eddig számos kutatás bebizonyította, hogy jótékonyan hat gyomorfekély esetén. Már 1949-ben  is vizsgálták […]

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.