Az állatvilág leghűségesebb párjai

Vannak olyan állatfajok, melyeknél a hím és a nőstény kapcsolata csak egy futó találkozás a párzási időszakban, és léteznek olyan állatok, igaz, ők vannak kevesebben, melyek nagyon is komolyan veszik a monogámiát. Náluk a párválasztás egy életre szól.

A legtöbben úgy tudják, hogy a hattyúk szigorú monogámiában élnek, ám a legújabb DNS vizsgálatok meglepő felfedezést eredményeztek. hatból egy fekete hattyú ugyanis idegen apától fogan vagy más anyától születik, nem pedig az állandó társtól. Ez vélhetően a bütykös hattyúknál is így van. Az viszont rejtély, hogy mikor szöknek el védelmező párjuk mellől az alkalmi randevúra vágyók.-Fotó: Mozzercork/Wikimedia
A legtöbben úgy tudják, hogy a hattyúk szigorú monogámiában élnek, ám a legújabb DNS vizsgálatok meglepő felfedezést eredményeztek. Hatból egy fekete hattyú ugyanis idegen apától fogan, nem pedig az állandó társtól. Ez vélhetően a bütykös hattyúknál is így van. Az viszont rejtély, hogy mikor szöknek el védelmező párjuk mellől az alkalmi randevúra vágyók.-Fotó: Mozzercork/Wikimedia

A monogámia elsősorban nem az emlősökre jellemző, eddig egyetlen emlős fajról sem mutatták ki, hogy ténylegesen egyetlen társsal élné le az életét, bár a tudósok úgy vélik, hogy a több mint 4000 faj közül 3-5 százalék esetében lehet kimutatni, hogy a monogámia valamilyen formában létezik náluk.

A halak és a kétéltűek között rendkívül ritka az egyetlen párhoz való ragaszkodás, de itt is vannak kivételek. Meglepő módon a rovarok között is találunk monogám fajokat, ilyenek például a csótányok.

Nyaranta a vöröshátú szalamandrák mintegy egyharmada létesít állandó kapcsolatot, ahol a hűtlen fél komoly retorziókra számíthat, ha másra kacsint. A hímek durván megcsipkedi a nőstényt, ha az egy másik hímet keres fel. De a nőstny sem tűri a megcsalást, csélcsap társát megragadja, felemeli és a földhöz vágja, ha az más hölgy körül legyeskedik. Azt nem tudni, hogy a párok vajon több évig maradnak-e egymás mellett. -Fotó: PJ Turgeon/Wikimedia
Nyaranta a vöröshátú szalamandrák mintegy egyharmada létesít állandó kapcsolatot, ahol a hűtlen fél komoly retorziókra számíthat, ha másra kacsint. A hímek durván megcsipkedik a nőstényt, ha az egy másik hímet keres fel. De a nőstény sem tűri a megcsalást, csélcsap társát megragadja, felemeli és a földhöz vágja, ha az más hölgy körül legyeskedik. Azt nem tudni, hogy a párok vajon több évig maradnak-e egymás mellett. -Fotó: PJ Turgeon/Wikimedia

A leghíresebb monogám fajok kétségtelenül a madarak közül kerülnek ki. Igaz, számuk jóval kevesebb, mint ahogy azt korábban gondoltuk. Míg nem létezett DNS-vizsgálat, addig a kutatók úgy gondolták, hogy a madárfajok mintegy 90 százaléka monogám életet él, de az azóta napvilágra került apasági vizsgálatok egyértelműen kimutatták, hogy a madarak 90 százaléka “csupán” szociálisan monogám, és az igazi monogámia náluk is ritkaságnak számít.

A szociális monogámia azt jelenti, hogy a szülők közösen vesznek részt utódaik felnevelésében, de nem csak párjukkal, hanem más fajtársakkal is párosodhatnak.

Az állatvilágban a monogámia kialakulásának több magyarázata is létezik. Minden faj célja az életben, hogy utódokat hozzon a világra, akiket sikeresen felnevelve hozzájárul a faj fennmaradásához. Egyes tudósok szerint a monogámiában élő párok sokkal sikeresebben szaporodnak és nevelik fel utódaikat, mint a promiszkuitásban élő állatok.

Az igazi monogámia szép példája! A hollókeselyű pár hűségesen a halálig együtt marad, ezt DNS vizsgálatok is megerősítették. Az utódok gondozásában mindkét szülő kiveszi a részét. - Fotó: DickClarkMises/Wikimedia
Az igazi monogámia szép példája! A hollókeselyű pár hűségesen a halálig együtt marad, ezt DNS vizsgálatok is megerősítették. Az utódok gondozásából mindkét szülő kiveszi a részét. – Fotó: DickClarkMises/Wikimedia

Egyes fajoknál azért jöhetett létre monogámia, mert számuk kicsi, és populációik nagy területen szétszóródva helyezkednek el. Ebben az esetben a hím számára sokkal eredményesebb lehet az utódnemzés, ha állandó párt választ magának, ahelyett, hogy komoly erőfeszítések árán keresgélne párzásra hajlandó nőstényeket.

Egy másik elmélet szerint egyes különleges utódgondozási igények is eredményezhették a monogámia kialakulását egyes fajoknál.

A császárpingvinek ún. sorozatos monogámiában élnek.-Fotó: Matthieu Weber/Wikimedia
A császárpingvinek ún. sorozatos monogámiában élnek.-Fotó: Matthieu Weber/Wikimedia

A császárpingvinek esetében a szoros szülői együttműködés hiányában a fiókák felnevelése lehetetlen lenne. A tojásból előbújó fiókát ugyanis nem csak a kíméletlenül zord antarktiszi körülményektől, hanem a ragadozóktól is meg kell védeni. Ha a szülők magára hagynák, az a fióka biztos végét jelentené. De eközben táplálni is kell, így a pingvinszülők megosztják egymás között a feladatokat, vigyáznak a fiókára és a távoli tengerre ballagnak élelemért, felváltva. Az elméletet alátámasztja az a tény, hogy miután a fióka függetlenné válik szüleitől, a párok mintegy 85 százaléka elválik egymástól. A császárpingvinek ugyanis minden egyes költési szezonban általában egy új párral lépnek monogám kapcsolatba, ezt nevezzük sorozatos monogámiának.

A pingvinfiókának, akárcsak a legtöbb madárfaj utódjának a felcseperedéséhez mindkét szülő gondoskodása szükséges, ezért a monogámia bármely formája előnyös a fajfenntartás szempontjából.

Nem így az emlősutódoknál, melyek táplálását a szoptatás révén kizárólag az anya végzi. Emiatt az emlősfajok túlnyomó részénél a hímek nincsenek is birtokában az utódgondozási képességeknek, így a monogámia nem jelent feltétlenül előnyösebb együttélési formát. Ez is egy lehetséges magyarázat arra, hogy miért olyan ritka az emlősöknél egy állandó társ választása. Viszont amelyik emlősfaj monogám, ott az apaállat mindig részt vesz a fiatalok gondozásában.

A vöröshasú kabócamajom párok erősen kötődnek egymáshoz, izgatottá és szorongóvá válnak, ha elválasztják őket. A társak számtalan módon kifejezik érzelmeiket, összebújnak, összecuppantják ajkaikat, a farkaikat egymásba fonják, és egymás kezét is megfogják. A kapcsolat vélhetően az egyik fél haláláig tart, mindazonáltal a félrelépés megengedett, bármelyikük párosodhat más partnerrel is. -Fotó: Ana Cotta/Wikimedia
A vöröshasú kabócamajom párok erősen kötődnek egymáshoz, izgatottá és szorongóvá válnak, ha elválasztják őket. A társak számtalan módon kifejezik érzelmeiket, összebújnak, összecuppantják ajkaikat, a farkaikat egymásba fonják, és egymás kezét is megfogják. A kapcsolat vélhetően az egyik fél haláláig tart, mindazonáltal a félrelépés megengedett, bármelyikük párosodhat más partnerrel is. -Fotó: Ana Cotta/Wikimedia

A legújabb kutatások szerint a monogámia kialakulásában nem csak környezeti, hanem genetikai tényezők is szerepet játszhatnak. A monogámiában élő préri pockoknál például a hímek agyában különleges hormonreceptorok találhatók, melyeknek köszönhetően az utódok gondozása örömöt jelent számukra. Ezek a receptorok nagyon hasonlítanak azokhoz, melyek az emberek és a törpecsimpánzok (bonobók) agyában is vannak. A bonobók erős társadalmi kötelékekben élnek, és az empátia jeleit is mutatják. Ezzel szemben, a közönséges csimpánzoknál – akik kevésbé empatikusak és sokkal agresszívebbek – az agyból hiányoznak ezek a receptorok.

A farkasfalkát egy domináns pár vezeti, akik szoros kötelékben maradnak, míg egyikük meg nem hal. A szürke farkasok is igazi monogám fajnak számítottak hosszú időn keresztül, de egy Yellowstone Nemzeti Parkban elvégzett tanulmány szerint egyes domináns hímek több nősténnyel is párosodhatnak. Ezek a románcok sokszor igaz szappanoperába illenek, ugyanis előfordul, hogy az illető hölgy a rivális falkából kerül ki.-Fotó: Gunnar Ries/Wikimedia
A farkasfalkát egy domináns pár vezeti, akik szoros kötelékben maradnak, míg egyikük meg nem hal. A szürke farkasok is igazi monogám fajnak számítottak hosszú időn keresztül, de egy Yellowstone Nemzeti Parkban elvégzett tanulmány szerint egyes domináns hímek több nősténnyel is párosodhatnak. Ezek a románcok sokszor igazi szappanoperába illenek, ugyanis előfordul, hogy az illető hölgy a rivális falkából kerül ki.-Fotó: Gunnar Ries/Wikimedia

Még mi, emberek is tanulhatunk ezekből a vizsgálatokból, és párunk hűtlenségére is kaphatunk tudományos magyarázatot. A férfiaknál ugyanis ezek a receptorok egyéni variációkban léteznek, melyek magyarázatot adhatnak az egyes férfiak elkötelezettséghez, házassághoz és monogámiához való hozzáállására.

A csikóhalak többsége monogámiában él, ráadásul az apa vállalja az utódok kiköltésének nehéz feladatát. A nőstény a hím hasoldalán lévő költőtáskájába teszi a petéket, a kis csikóhalak ott fejlődnek ki. Egy terhesség idején az apa egyetlen nőstény petéit kapja meg, de az életre szólómonogámiát a csikóhalak esetében még nem sikerült minden kétséget kizáróan bebizonyítani.-Fotó: Ajor933/Wikimedia
A csikóhalak többsége monogámiában él, ráadásul az apa vállalja az utódok kiköltésének nehéz feladatát. A nőstény a hím hasoldalán lévő költőtáskába helyezi a petéket, a kis csikóhalak ott fejlődnek ki. Egy terhesség idején az apa egyetlen nőstény petéit kapja meg, de az életre szóló monogámiát a csikóhalak esetében még nem sikerült minden kétséget kizáróan bebizonyítani.-Fotó: Ajor933/Wikimedia

 

Forrás: NSF-National Science Foundation

 

Random Posts

  • A D-vitamin egészségvédő hatásai

    Gyermekkorban a normális csont-növekedéshez, felnőttként az egészséges csontállomány és csontsűrűség fenn-tartásához nélkülözhetetlen. Különböző kutatások folynak, hogy a D vitamin hiánynak milyen […]

  • Ezért kockázatos az antidepresszáns terhesség alatt

    Megnöveli a születési rendellenességek kockázatát, ha a várandós nő antidepresszánsokat szed a terhesség első trimeszterében – állapította meg egy új […]

  • Az aranyvakondfélék az első ismert “szivárványos” emlősök

    Az aranyvakondfélék (Chrysochloridae) az első ismert “szivárványos” emlősök – derítették ki amerikai kutatók, akik a Royal Society Biology Letters legújabb […]

  • Mi a sikeres fogyás legnagyobb titka?

    Mikor elhatározzuk, hogy fogyni szeretnénk, talán a legnehezebb kérdés az, hogy hogyan is kezdjük el. Sokunknak nincsen ötlete, hogyan fogjunk […]

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.