Napi két pohár paradicsomlé fogyasztásával csökkenthetjük a rákbetegségek kockázatát

A mindennapi zöldség- és gyümölcsfogyasztás csökkenti a rákbetegségek kockázatát, de bizonyos növényeknél még inkább megmutatkozik az eddigi tudományos bizonyítékok alapján, hogy erősebb rákellenes hatással bírnak, mint más növények. A folsavban gazdag növények például jobban védhetnek a hasnyálmirigyrák ellen, a karotinoidokban dús növények a száj-, a garat-, a gége- és a tüdőrák ellen, a béta-karotinban és C-vitaminban gazdagok a nyelőcsőrák ellen, a sok likopint tartalmazók pedig a prosztatarák ellen.

Bármilyen formában fogyasztjuk a paradicsomot, jót fog tenni

A közelmúlt kutatási egyértelműen megállapították, hogy a sejtjeinket érő oxidatív stressznek alapvető szerepe van a krónikus betegségek – rák, szívbetegség – kialakulásában. A likopin antioxidáns tulajdonságánál fogva képes megvédeni ettől a káros hatástól. A likopin leggazdagabb forrása a paradicsom és a paradicsomtartalmú élelmiszerek. De minden piros színű gyümölcsben megtalálható, főként a görögdinnyében és a rózsaszín grépfrútban, valamint a kajszibarackban. A likopin ajánlott napi adagja 35 mg, amit például napi két pohár paradicsomlé elfogyasztásával könnyen biztosíthatunk. De a nyers paradicsom vagy a paradicsomos étkek fogyasztása is gazdag forrást jelentenek. A paradicsom likopintartalma azonban változó, minél érettebb, minél pirosabb, annál több benne a likopin.

A mediterrán étrendben sok a zöldség és a gyümölcs, köztük a paradicsom is, és sokan ezzel is összefügésbe hozzák, hogy a régióban sokkal kisebb a rákbetegségek előfordulása. Egy massachusetts−i vizsgálat során megállapították, hogy a sok paradicsomfogyasztással lehet összefüggésben a rákos betegségek 50 százalékos csökkenése, míg a répa és más karotinoidban gazdag zöldség fogyasztásánál nem mutattak ki ilyen hatást. Más kutatásban is bebizonyosodott, hogy noha a likopin egy karotinoid, a rákellenes hatás a elsősorban a likopinhoz köthető, és nem másik karotinoidhoz. A likopinnak van a legerősebb antioxidáns hatása a karotinoidok között.

Az eddigi kutatási eredmények azt bizonyítják, hogy a prosztatarák kockázata szempontjából nem mindegy, hogy valaki kevés vagy sok paradicsomot vagy paradicsomtartalmú élelmiszert – paradicsomlevest, levet, szószt – fogyaszt, és hogy a vérében kevesebb vagy több, a paradicsomban található likopin, mely a zöldség piros színét adja. A sok paradicsom illetve likopinban gazdag élelmiszerek fogyasztása ugyanis 40 százalékkal is csökkentheti a prosztatarák kockázatát, és csökkenti a rákos sejtek aktivitását, valamint a már kialakult betegségnél javítja a túlélési esélyt és késlelteti a betegség előrehaladását.

A prosztatarákon kívül a likopin jótékony hatását más daganatos betegségekkel összefüggésben is kimutatták már, többek között a bőr, a tüdő, a nyelőcső, a gyomor, a vastagbél, a hasnyálmirigy, az emlő, és a méhnyak rákos megbetegedéseinél.

A likopin jótékony hatásáért elsősorban antioxidáns tulajdonságát tartják felelősnek, de egyre több bizonyíték utal arra, hogy más módon is befolyásolja egészségünket, például módosítja a sejtek közötti kommunikációt, valamint hat az immunrendszer, a hormonrendszer és az anyagcsere működésére is.

A kutatási eredmények figyelemreméltóak, és azt sejtetik, hogy a paradicsom és a likopinfogyasztás a már létező rákterápiák mellett fontos kiegészítő szerepet tölthet be a rákbetegségek megelőzésében és gyógyításában.

A nagymértékű likopinfogyasztás egy biztonságos módja lehet annak, hogy csökkentsük a rákos betegségek kockázatát, de más súlyos betegségek, például az érelmeszesedés, a szív- és érrendszeri betegségek és az időskori látásromlás megelőzésében is fontos szerepe van. −Forrás: 1. Br J Cancer >v.104(7); Mar 29, 2011 >PMC3068500, 2. J Am Coll Nutr. 2000 Oct;19(5):563-9., kép− Eksimaru

  • Miért ciripelnek a kabócák?

    Miért ciripelnek a kabócák, ráadásul olyan fülsiketítően? A LiveScience tudományos hírportál szerint a zajkeltéssel távolról sem önmagukat szórakoztatják, az általuk […]

  • Félelmetes felfedezés agymintákban

    Légszennyezésből származó apró szemcséket talált emberi agyszövetmintákban egy új kutatás – adta hírül BBC News.   Sok tanulmány vizsgálta a szennyezett […]

  • Kék szobában a legjobb aludni, bíborban a legkevésbé

    Kékre festett vagy tapétázott szobában a legjobb aludni, bíborban pedig a legkevésbé. Az előbbiben átlagosan 8 perc híján 8 órányi […]

  • Fogjunk össze a fecskék védelmében!

    Lakossági összefogást sürgetnek a szúnyogokat és más kártékony bogarakat pusztító fecskék védelmében az állatvédők elsősorban márciusban és áprilisban.     A melegedő […]

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.